Megfigyelés az Európai Unióban: A Pegasus-ügy és annak következményei
Az elmúlt évtizedben több európai országban is napvilágra kerültek olyan megfigyelési botrányok, amelyek során civil aktivisták és újságírók telefonjain kémprogramokat találtak. A Belgrade Centre for Security Policy vizsgálatai alapján számos civil szervezet és médiaorgánum tapasztalta, hogy digitális eszközeiket megfigyelik vagy azokhoz illegálisan hozzáférnek. A megfigyelések gyakran politikailag érzékeny időszakokban, például választások környékén vagy társadalmi tüntetések idején következtek be, ami aggasztó tendencia.
Pintér Sándor belügyminiszter 2016-os nyilatkozata, melyben azt állította, hogy a terrorelhárításra hivatkozva szinte bárkit törvényesen lehet hallgatni, akkor nem váltott ki komolyabb visszhangot. Ez azonban megváltozott az öt évvel később kirobbant Pegasus-ügy megjelenésével, amely során kiderült, hogy nemcsak bűnözőket, hanem újságírókat és civil szervezeteket is figyeltek meg törvénytelenül.
A Candiru és a Cobwebs: Újabb megfigyelési eszközök a palettán
2025-ben a Pegasus után a Candiru-féle DevilsTongue kémprogram használatára is fény derült, amelyet titkosszolgálatok szereztek be a Cobwebs nevű cégtől. Magyarországon is felmerült, hogy hazai fejlesztésű megfigyelő eszközök létezhetnek, amelyeket mobiltelefonok titkos monitorozására terveztek.
A globális kontextus: A nyugat-balkáni megfigyelések
A magyar megfigyelési ügyek nem egyedülállóak, hiszen a Belgrade Centre for Security Policy kutatásai a Nyugat-Balkán országainak (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Albánia) mellett több EU-tagországban is azonosították az ilyen típusú megfigyeléseket. A kutatás során 239 civil szervezet és szerkesztőség mérése alapján kiderült, hogy a megfigyelések legnagyobb része éppen EU-tagállamokban történt, nem pedig a demokratikus berendezkedésük gyengesége miatt elmaradottabbnak tartott térségekben.
Jogorvoslatok hiánya a megfigyelési ügyekben
A megfigyelésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek többsége hiányzik vagy hatástalan, ami aggasztó. Görögországban azonban például a Predator nevű kémprogram ügyében jogi következményekkel zárult a történet: 2026 februárjában a programot forgalmazó cég négy vezetőjét börtönbüntetésre ítélték. Ezzel szemben Magyarországon a Pegasus-ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mindent törvényesnek talált, a vizsgálat részleteit pedig titkosították, megerősítve a jogorvoslati lehetőségek hiányát.
Tüntetések előtti gyanús megfigyelések
A kutatások szerint a megfigyelésekre különösen politikailag érzékeny időszakokban, mint például tüntetések előtt, gyakoribbak. Civil szervezetek jelezték, hogy aktivistáik telefonjaiban szokatlan jelenségeket tapasztaltak, és számos esetben a rendőrségi intézkedések után gyanúsan elkezdtek viselkedni a készülékek.
A digitális megfigyelés jövője
Ahogyan a digitális világ egyre inkább elterjedt, a megfigyelési technológiák is fejlődtek. Az úgynevezett zero click támadások, amelyek felhasználói beavatkozás nélkül is képesek megrepülni a célpont eszközeit, komoly kihívást jelentenek. A kiberbűnözői csoportok számára nehezen elérhető eszközök, mint az NSO Group és Candiru termékei, a legtöbb esetben csak állami szervezetek számára rendelkezésre állnak.
Összegzés
A megfigyelési botrányok és a kémprogramok használatának elterjedése nemcsak Magyarországot, hanem az egész európai közösséget érinti. A civil szervezetek és újságírók jogainak megsértése, valamint a nem megfelelő jogorvoslati lehetőségek kérdése sürgető feladatokat ró a társadalomra, hogy mindannyian megvédhessük a digitális szabadságot és a demokratikus hagyományokat.
