A VSQUARE április 9-én közzétett oknyomozó cikke szerint a magyar titkosszolgálatok és rendvédelmi hatóságok már évek óta alkalmazzák az izraeli Cobwebs Technologies által kifejlesztett különböző eszközöket. Kiemelt szerepet kap a Webloc nevű geolokációs megfigyelőrendszer, amely elsőként bizonyítja, hogy uniós államként Magyarországon ilyen, okostelefonos hirdetési adatokra épülő tömeges megfigyelési technológia került alkalmazásra. A megoldás komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül figyelhetik meg az emberek mozgását.
A cikk szerzője, Panyi Szabolcs, a Citizen Lab legfrissebb kutatásaira támaszkodva írja, hogy a Webloc mobilalkalmazások reklámozási és helyadatait használja, és képes geokerítést is alkalmazni, vagyis figyelt területeket kijelölni, amelyek alapján követi a felhasználók mozgását. A magyar hatóságok állítás szerint 2022 elejétől használják a Cobwebs termékeit, és nemrégiben, 2026 márciusában, a közelgő parlamenti választások előtt megújították a program licencét.
A VSquare úgy értesült, hogy a Cobwebs kínálata nem merül ki a Weblocban. A magyar titkosszolgálatok a Tangles nevű mesterséges intelligenciával támogatott online nyomozó platformot, a CoAnalyst generatív MI-rétegét, valamint egy blokklánc-elemző modult és egy „Full AI” bővítménycsomagot is bevetettek. Ezek a rendszerek képesek közösségi média, nyílt webes, deep webes és dark webes adatok gyűjtésére, az arcfelismerésre, a természetes nyelv feldolgozására és kriptovaluta tranzakciók nyomon követésére.
A VSquare célja bemutatni, hogy az SCI-Hálózat Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt., amely a Cobwebs licenceinek közvetítőjeként működik, korábban fejlesztett egy magyar OSINT rendszert Quvasz néven, amely azonban technikai gyengeségekkel küzdött. Mégis, a Cobwebs termékeinek beszerzésében a cég közvetítése jelentősen megdrágíthatta azokat.
A cikk megemlíti, hogy az SCI-Hálózathoz köthető magyar fejlesztésű kémprogram is létezik, amely névtelen források szerint potenciálisan zero-click támadásokra is alkalmas, de mások azt állították, hogy a szoftver gyorsan lemeríti a telefonok akkumulátorát, és könnyen észlelhető nyomokat hagy.
A Pegasus- és Candiru-botrányok után a jelenlegi fejlemények folytatásaként tekinthető, hogy a magyar állam már korábban is kapcsolatba került izraeli kémszoftverekkel, melyek újságírók és ellenzéki szereplők megfigyelését célozták. Az állomány újabb feltárt eszközei lehetővé tehetik a véleményformálók megfigyelését is, habár erre vonatkozóan a cikk idézett forrásai nem nyújtanak közvetlen bizonyítékot.
Az SCI-Hálózat Zrt. nem csupán a titkosszolgálati területen aktív; a parlamenti és közbeszerzési dokumentumokban gyakran feltűnik, és az állami IT-beszerzésekben is részt vesz. A cég nyílt, polgári állami informatikai piacon is jelen van, egyes beszerzések értéke az állami titkosszolgálatok éves költségvetésével vetekszik. A 2024-es nettó árbevételük 24,65 milliárd forint volt, amely a rendvédelmi szférában végzett tevékenységük növekedését tükrözi.
Berki Tamás, korábbi Alkotmányvédelmi Hivatal ezredese, akit a cég irányít, szoros kapcsolatban áll Rogán Antal kabinetminiszterrel. Ez a szál fontossága révén a cég pozíciójának szilárdításában is kulcsszerepet játszhatott.
A cikk alapvető következtetései és állításai szoros összefüggésben állnak a magyarországi megfigyelési gyakorlatokkal és azzal, hogy a kiberbiztonsági eszközök mennyire kiterjedten jelennek meg az állami berendezkedésben, potenciálisan fenyegetve a polgári jogokat és azok védelmét.
