Home Gazdaság Fideszes politikus barátjának cége majdnem forintra eltalálta a 240 milliós tender árát

Fideszes politikus barátjának cége majdnem forintra eltalálta a 240 milliós tender árát

by Adam
Fideszes politikus barátjának cége majdnem forintra eltalálta a 240 milliós tender árát

Majdnem forintra pontosan eltalálta a 240 milliós tender árát egy fideszes politikus barátjának cége

Egy 2017-es közbeszerzésen a nyertes vállalkozás ajánlati ára mindössze 1965 forinttal, azaz 0,001 százalékkal tért el az eljárás becsült értékétől. A másik ajánlattevő ugyanazt a munkát több mint 100 millió forinttal drágábban vállalta volna, a tendert mégis a becsült értékhez közel árazó cég nyerte el. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az eltérés felvetette a versenyt korlátozó vagy torzító megállapodás lehetőségét, ezért az ajánlatkérőnek jeleznie kellett volna a Gazdasági Versenyhivatal felé – ennek elmulasztása miatt most 2,5 millió forintos bírságot szabtak ki.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2017-ben írt ki közbeszerzést öt darab, 12 fős lakóotthon létrehozására a Mátészalkai járásban, európai uniós forrásból, az EFOP-2.2.2-17-2017-00027 jelű pályázat keretében. A tender becsült értéke meghaladta a 240 millió forintot. A közbeszerzésre két vállalkozás jelentkezett: a nyertes a Bereg Konstruktor Kft. lett, amelynek ajánlati ára 1965 forinttal maradt el a becsült értéktől, míg a másik ajánlattevő több mint 100 millió forinttal magasabb árat adott.

A Bereg Konstruktor Kft. Galambos Csaba tulajdonában áll, aki jó barátja Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5. számú választókerületének elnökének. A vállalkozó és a képviselő felesége 2016 és 2020 között üzlettársak is voltak. A cég korábban is több olyan közbeszerzést nyert, ahol az ajánlati ár a becsült értékhez nagyon közeli vagy azzal forintra megegyező volt.

A képviselő barátjának egy másik cégével kapcsolatban Hadházy Ákos tett feljelentést, az ügyben nyomozás is indult, amelynek során Szalmási Józsefet, Nyírkarász korábbi polgármesterét is kihallgatták. Az egykori elöljáró jegyzőkönyvbe mondta, hogy Kovács Sándor a barátja érdekében manipulálta a falu egyik közbeszerzését, és lényegében megzsarolta őt, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a termelői piacot. A rendőrség végül három év után megszüntette a nyomozást.

A Közbeszerzési Döntőbizottság az Integritás Hatóság kezdeményezésére hozott határozatot a 2017-es ügyben. Álláspontja szerint a jogszabály már akkor is megköveteli az illetékes hatóság értesítését, ha az ajánlatkérő csak feltételezi a versenyjogi szabályok esetleges sérelmét, konkrét bizonyítékok nélkül is. Mivel a főigazgatóság ezt elmulasztotta, a Döntőbizottság 2,5 millió forint bírságot szabott ki rá.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatott, hogy a bírságot kifizetik, de még nem döntöttek arról, hogy megtámadják-e a határozatot közigazgatási perben. A beruházásról elmondták: a közbeszerzést még Bátori Zsolt főigazgatóságának idején írták ki, akit 2018 júniusában leváltottak. A kivitelezési szerződést 2018 áprilisában kötötték meg, két épületet 2018 decemberében Nagyecseden, hármat 2019 májusában Fülpösdarócon és Géberjénben adtak át. A műszaki átadás során a kivitelezés minőségével kapcsolatban probléma nem merült fel, egy fürdőszobai javítási igényt a kivitelező szerződésszerűen teljesített. A projekt keretében megvalósult öt lakóépület összesen 60 fő számára biztosítja a támogatott lakhatás infrastrukturális feltételeit.

Arra a kérdésre, miért nem vizsgálták a versenykorlátozás gyanúját, a főigazgatóság azt válaszolta: álláspontjuk szerint 2018-ban még sem a jogalkotó, sem a Döntőbizottság, sem a bíróságok nem alakítottak ki olyan egységes értelmezést, amely szerint a becsült értékhez közeli nyertes ajánlati ár önmagában megalapozná a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésének kötelezettségét. A becsült értéket a normagyűjtemények adatait alkalmazó TERC költségvetés-készítő programmal határozták meg, amelyben rögzített, interneten frissülő árak és a NAV szinten meghatározott óradíjak szerepelnek. Ha egy gazdasági szereplő az árazatlan költségvetést visszatölti a programba, ugyanazt az árat kaphatja, mint amit az ajánlatkérő az előkészítés során kiszámolt – érveltek, szerintük ez magyarázza a becsült érték és a benyújtott ajánlati ár hasonlóságát. A Döntőbizottság ugyanakkor rámutatott: az eljárásban érdekelt másik fél, aki ugyanazt az árazatlan költségvetést töltötte ki, a becsült értéktől teljesen eltérő, annál több mint 100 millió forinttal magasabb árajánlatot készített.

related posts

Leave a Comment