Húsz éve történt 2006 ősze: utcai zavargások, rendőri erőszak és ellentmondásos elszámoltatások
Húsz évvel ezelőtt, 2006 őszén az őszödi beszéd kiszivárgása után kormányellenes tüntetések, utcai zavargások és súlyos rendőri túlkapások rázták meg Magyarországot. A Magyar Televízió székházának ostromától az október 23-i tömegoszlatásokig számos civil és rendőr sérült meg.
Szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök májusi, balatonőszödi frakcióbeszédének hangfelvétele, amelyben a kormányfő elismerte, hogy a kampány során nem mondtak igazat az ország gazdasági helyzetéről. A felvétel kiszivárgása után Budapesten és több vidéki városban kormányellenes demonstrációk kezdődtek.
Szeptember 18-án éjszaka a tüntetők egy része megostromolta a Magyar Televízió Szabadság téri székházát. A rendőrök súlyos támadásoknak voltak kitéve, a székházat végül elfoglalták az ostromlók, a következő napokban pedig újabb összecsapásokra került sor a fővárosban.
Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a rendőrség feloszlatta a Kossuth téri tüntetést, majd a belváros több pontján összecsapott a demonstrálókkal. A tömegoszlatások során olyanokat is bántalmaztak, akik nem vettek részt erőszakos cselekményekben. Gumilövedékek, könnygázgránátok és lovasrohamok következtében többen súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek.
A rendőri túlkapások feltárása
A 2006-os rendőri brutalitás eseteit cikksorozat dokumentálta, amelyből később Túlkapások címmel könyv is született. A beszámolók szerint a rendőrség a zavargások során és az elfogásokat követően számos esetben a szükségesnél és törvényesnél nagyobb erőszakot alkalmazott, a visszaélések feltárására tett intézkedések pedig nem bizonyultak megfelelőnek.
Egy neve elhallgatását kérő, 2006-ban pályakezdő rendőr őrmester 2021-ben részletesen leírta, hogyan élte át a szeptemberi és októberi eseményeket, milyen utasításokat kaptak a rendőrök. Beszámolója szerint a rendőrök között voltak olyanok, akik a demonstrálókkal szembeni erőszakot nem egyszerűen a rendfenntartás eszközének tekintették.
Az események másik oldalát mutatta be egy 2006-os bevetésekben részt vevő egykori rendőrparancsnokkal készült interjú. Baka György kiemelt szolgálati századparancsnok-helyettesként vidéki rendőrszázadot irányított, egységét a tévészékház ostromától rendszeresen Budapestre vezényelték. Felidézte azokat a helyzeteket is, amikor a rendőröket kövekkel és Molotov-koktélokkal támadták.
Révész Máriusz megverése
A 2006-os rendőri erőszak egyik legismertebb áldozata Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő volt, akit október 23-án a Síp utca és a Rákóczi út környékén vertek meg a rendőrök. Révész súlyos fejsérüléseket szenvedett, eltört a lapockája, és elveszítette az emlékezetét az aznapi eseményekről. 2021-es interjújában nemcsak saját bántalmazásáról beszélt, hanem a rendőri vezetés felelősségét is felvetette, hangsúlyozva, hogy az egyéni felelősség mellett a parancsnoki lánc működését is vizsgálni kell.
A rendőri vezetők felelőssége és a büntetőperek
Évekkel később több rendőri vezető ellen is büntetőeljárás indult, köztük Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Mittó Gábor helyszínparancsnok ellen. A több mint száz tárgyalási napot felölelő per 2015 októberében elsőfokú döntéshez jutott: Gergényi Péter és Mittó Gábor megrovást kapott, a többi vádlottal szemben az eljárást megszüntették. Mittó Gábor és ügyvédje vitatta az ügyészség tényállításait, és azt állította, hogy a tévészékház ostromakor a rendőrök egy részének visszavonását tévesen értékelték a parancsnoki kötelességek megszegéseként.
Rendszerszintű problémák és dokumentumfilmek
A rendőri túlkapásokat jogvédő szervezetek is dokumentálták. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke 2021-es interjújában visszautasította azt az állítást, hogy a jogvédő szervezetek 2006-ban hallgattak volna a rendőri jogsértésekről. A szervezet már akkor jogi segítséget nyújtott a bántalmazások sértettjeinek. Az interjú szerint a 2006-os események nem elszigetelt problémákat hoztak felszínre: a bántalmazások kivizsgálásának hiányosságai és az elkövetők azonosításának nehézségei korábban is létező, rendszerszintű problémák voltak.
A tizenötödik évfordulón, 2021-ben két dokumentumfilm is készült a történtekről. Az Áldozatok 2006 című alkotás civil áldozatok és rendőrök visszaemlékezésein keresztül mutatta be a tüntetéseket, zavargásokat és túlkapásokat. A Magyar Helsinki Bizottság Erőnek erejével című filmje elsősorban azt vizsgálta, milyen következményei lettek a rendőri erőszaknak, és miért bizonyult elégtelennek a visszaélések kivizsgálása.
Húsz év távlatából a 2006-os ősz nem mutatható be kizárólag az egyik politikai oldal törtneteként: a tüntetők között voltak békés demonstrálók és erőszakos zavargók, a rendőrök között pedig voltak súlyos támadásoknak kitett egyenruhások és jogsértő módon fellépő elkövetők is.
