Az ügyészség másodszor is felülbírálta a rendőrséget a Vitézy-féle fellebbezéshez csatolt hamis nyilatkozatok ügyében
A budapesti II. és III. kerületi ügyészség szeptember 11-i keltezésű végzésében hatályon kívül helyezte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán március 31-én kelt, az eljárást megszüntető határozatot, és az eljárás továbbfolytatását rendelte el azoknak a hamis szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatoknak az ügyében, amelyeket Vitézy Dávid nyújtott be a fellebbezéséhez a 2024-es budapesti főpolgármester-választás eredményét támadva.
Az ügyben egy olvasó tett feljelentést, ám a rendőrség már kétszer – először 2024 decemberében, majd idén tavasszal – megszüntette a nyomozást. Az ügyészség azonban mindkét alkalommal felülbírálta a nyomozó hatóságot, és az eljárás folytatását rendelte el.
A szeptember 11-i határozat szerint „a tényállás a továbbfolytatott nyomozás során sem került teljes körűen felderítésre, a szóba jövő bűncselekmények törvényes minősítése továbbra is kérdéses, így ennek hiányában a törvényes jogorvoslati rend sem állapítható meg. A tényállás teljes körű tisztázásához, a személyre szóló megalapozott gyanú megállapításához, illetőleg annak kizárásához olyan eljárási cselekmények elvégzése szükséges, amelyek nyomozás keretében végezhetők el.” Ezért a hivatali visszaélés gyanújával indított, majd bűncselekmény hiányában lezárt eljárás továbbfolytatását rendelték el.
A rendőrség először 2024 decemberében szüntette meg a nyomozást, ezt a határozatot 2025. március 20-án bírálta felül az ügyészség. A nyomozás ezután 2026. március 31-ig folytatódott, amikor ismét bűncselekmény hiányára való hivatkozással ért véget. Ezt a határozatot bírálta most ismét felül ügyészségi felügyeleti jogkörében eljárva a vádhatóság.
Az ügy több mint két éve húzódik. A 2024 júniusi önkormányzati választások után nyilvánosságra került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat. Az űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, és nem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.
Az érvénytelen szavazatok újraszámolása 2024. június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták, 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.
A hamisan nyilatkozó szavazatszámlálók a Fidesz delegáltjai lehettek. Szúrópróbaszerűen felvett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt – olyannal is beszéltek, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit. A kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték a nyilatkozatokat Vitézy fellebbezéséhez.
Az olvasó a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével tett feljelentést az ügyben. A feljelentő szerint „mind a választott, mind a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősültek a nyilatkozatok megtételekor, így ezzel kapcsolatos magatartásukat a hivatalos személyekre irányadó Btk.-beli rendelkezések figyelembevételével szükséges vizsgálni”.
