Home Szociális 1956-os menekültek: 200 ezer magyar fogadása világszerte

1956-os menekültek: 200 ezer magyar fogadása világszerte

by Adam
1956-os menekültek: 200 ezer magyar fogadása világszerte

200 ezer magyar külföldön: így fogadta be a világ az 1956-os magyar menekülteket

Hetven évvel ezelőtt, az 1956-os forradalom szovjet leverését követően a modern európai történelem egyik leggyorsabb és legnagyobb menekültválsága zajlott le: alig néhány hónap alatt mintegy 200 ezer magyar menekült el a megtorlás elől. A szomszédos Ausztria és Jugoszlávia a határok lezárása helyett azonnali nemzetközi segítséget kért, az ENSZ koordinálásával pedig a világ 37 országa nyújtott támogatást.

A forradalom leverése és a menekülthullám

1956. október 23-án a budapesti egyetemisták békés tüntetésével indult el a kommunista elnyomás és a szovjet uralom elleni forradalom. November 4-én hajnalban a Szovjetunió hadüzenet nélküli katonai inváziót indított hazánk ellen. A megtorlást 229 bírósági kivégzés, mintegy 22 ezer börtönbüntetés és 13 ezer internálás követte. Ezzel egy időben egyre nagyobb tömegek menekültek el az országból: a forradalom leverését követő néhány hónapban több mint 200 ezren kerestek menedéket külföldön, elsősorban Ausztriában és Jugoszláviában.

Mindössze három nap alatt 10 ezer ember kelt át az osztrák határon. November 16-ára már 36 ezer magyar kért menedéket Ausztriában, november végére a regisztrált menekültek száma elérte a 113 ezret. 1957 április elejére az Ausztriába érkezettek száma 171 694 főre, a Jugoszláviába menekülteké 18 799-re nőtt.

Nemzetközi összefogás

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának összefoglalója szerint az 1956-os krízis kezelése a nemzetközi szolidaritás és felelősségmegosztás iskolapéldájává vált. Ausztria és Jugoszlávia azonnal megnyitotta határait, az UNHCR pedig átvette a segítségnyújtás koordinálását. A terheket megosztották: az osztrák hatóságok szervezték a fogadást és a szállást, a nemzetközi Vöröskereszt biztosította az élelmet, a ruházatot és az orvosi ellátást, az Európai Migrációs Kormányközi Bizottság pedig a befogadó országokba irányuló logisztikát szervezte meg. Végül mintegy 180 ezer menekültet telepítettek át sikeresen a világ 37 országába, közülük 100 ezer főt kevesebb mint 10 hét alatt.

37 ország 5 kontinensen

Az UNHCR 1959-es zárójelentése és a 2006-os jubileumi adatsorok alapján a mintegy 200 ezer magyarból végül 190 449 fő letelepedését rögzítették hivatalosan a világ 37 országában, míg 11 ezer magyar önkéntesen visszatért Magyarországra.

A menekültek több mint 40 százalékát, 78 ezer főt a két észak-amerikai ország, az Egyesült Államok és Kanada fogadta be. Az Egyesült Államok 40 650 főt fogadott: bár az 1952-es bevándorlási törvény Magyarország számára évi alig 865 fős kvótát engedélyezett volna, Dwight D. Eisenhower elnök elnöki hatáskörével megkerülte a kongresszusi korlátokat, és elindította az Operation Safe Haven akciót. Kanadába 38 000 fő érkezett; Jack Pickersgill bevándorlási miniszter személyesen utazott Bécsbe, és elrendelte, hogy minden egészségügyi vizsgálaton átment magyar menekült ingyenes jegyet kapjon Kanadába. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának 450 hallgatója és oktatója testületileg Kanadába menekült, ahol a University of British Columbia vancouveri kampuszán önálló soproni karként fejezhették be tanulmányaikat.

Európán belül az Egyesült Királyság vállalta a legnagyobb terhet: a brit kormány az elsők között, kvótakorlát nélkül nyitotta meg határait. A Brit Vöröskereszt és magán légitársaságok légi hidat létesítettek Bécs és London között, december közepéig több mint 7500 embert szállítottak át, végül csaknem 21 ezren leltek új otthonra az országban.

A szolidaritás három jogi tanulsága

Az UNHCR a 70. évfordulóra kiadott közleményében kiemeli, hogy az 1956-os válság három tartós védelmi alapelvet teremtett meg. A világ elsőként alkalmazta a prima facie elvet: a magyarokat pusztán a menekülésük ténye alapján automatikusan menekültnek ismerték el. Ez volt az UNHCR történetének legelső, nemzetközileg összehangolt művelete. Bebizonyosodott továbbá, hogy a frontországokat nem szabad magukra hagyni a terhekkel, és hogy a menekültek harmadik országokba történő áttelepítése tehermentesíti a szomszédos államokat, valamint társadalmi-gazdasági értéket hoz a befogadó országok számára.

related posts

Leave a Comment