Utolsó pillanatban választanák ki a 112-es segélyhívó rendszert továbbfejlesztő céget
2026 áprilisának közepére zűrzavaros helyzet alakult ki a magyar segélyhívó rendszer körül. A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) úgy tűnik, a választások előtti héten titokban készített elő egy ajánlatkérést három informatikai vállalat számára az ESR112 hívásfogadó rendszer megújítása érdekében. A határidők rendkívül szorosak voltak: április 9-én kérték az ajánlatokat, és a benyújtás határideje április 16-ra esett. A projekt költségvetése tízmilliárdos nagyságrendű, ami nagy érdeklődést keltett a piacon.
Az ESR112 rendszer az EU 112-es segélyhívó számára épül, és elengedhetetlen a rendőrségi, mentő- és katasztrófavédelmi beavatkozásokhoz. Jelenleg Miskolc és Szombathely hívásfogadó központjai fogadják a hívásokat, majd szükség esetén továbbítják azokat az illetékes szervekhez. A DKÜ a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nevében jár el, amely a kormányzati infrastruktúra egyik kulcsszereplője.
Ráadásul a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. gyakran elkerüli a hagyományos közbeszerzési eljárásokat, ami a piaci szereplők körében aggodalmat keltett. Az egyik érintett cég forrásai szerint a kiválasztás a Rogán Antalhoz köthető cégcsoport irányába mutat, ami kérdéseket vet fel a transzparenciát illetően.
Az ajánlatkérők gyors tempója sokak szerint nem szokatlan, tekintve, hogy a közelmúltban is volt példa hasonló esetekre. A HVG beszámolója szerint egy, a DKÜ által kiírt közbeszerzés eredményeként a választások után mindössze két nappal már közölték az új szerződéseket 390 milliárd forintos keretösszeggel, ami szintén aggasztó.
Ezt a sietséget néhány szakember értelmezheti úgy, hogy az ajánlatkérések kidolgozására nem volt elegendő idő, és hiányzott a mélyebb, szakmai konzultáció a projekthez, ahogyan azt egy név nélkül nyilatkozó forrás is hangsúlyozta: „Igazából le kellene fújni, és szakmai oldalról előbb megkonzultálni az ajánlatkérést.”
A közelgő fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó, zűrzavaros körülmények felvetik a kérdést: mennyire képes a kormány végrehajtani a szükséges reformokat a közszolgáltatások terén, és milyen mértékben tudják biztosítani a lakosság biztonságát a rendszer megújítása során.
