Az inflációs érzékelés válsága
2025 májusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai 4,4%-os inflációt mutattak, ám a lakosság ezt drámaian eltérően érzékeli. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a megkérdezett emberek a tényleges inflációt 20% feletti értékre becsülik. Ez a diszkrepancia alarmáló és figyelmet érdemlő, hiszen rávilágít arra, hogy a mindennapi élet költségei mennyire megterhelőek.
Az inflációs érzékelés mindig is magasabb volt a hivatalos adatoknál, de a különbségek az utóbbi években drámaian megnőttek. Például 2021-ben az emberek átlagosan 19,5%-kal magasabbnak érezték az inflációt, míg 2024-re ez a szám már 26,5%-ra ugrott. De mi áll e drámai eltérés mögött?
Gazdasági tényezők és mindennapi tapasztalatok
A hétköznapi kiadások, mint például a bevásárlás, lakbér és rezsi, nagymértékű áremelkedése egyértelműen érzékelteti a pénz vásárlóerejének csökkenését. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára emelkedett, hiszen 2025 májusára már 57%-kal volt magasabb az indulási ponthoz képest. Az emberek a megélhetési költségek emelkedésével párhuzamosan hajlamosak magasabb inflációt becsülni, mivel a fizetések stagnálnak, így a jövedelmük egyre kisebb része marad más költségekre.
Az árfolyam ingadozások is hatással vannak az emberek inflációérzékelésére. Az orosz-ukrán háború következtében bekövetkezett gyors áremelkedés tovább növelte a feszültséget, hiszen a lakosság azóta is a háború anomáliáira reagál. A 2022-2023 közti évek tartós inflációja elhomályosítja a jövőbeni prognózisokat, miközben a gazdasági helyzet stabilitása is kérdéses.
Különbségek az EU-n belül
Érdemes megjegyezni, hogy a felülbecsült infláció nem csupán magyar jelenség. Az eurózónán belül is hasonló mértékű eltéréseket tapasztalhatunk: az inflációt az emberek átlagosan 4-5%-kal magasabbnak érzik az aktuálisan mért adatokhoz képest. A magyarok esetében a pesszimista gazdasági kilátások tovább növelik a szakadékot a tényleges és érzékelt infláció között.
A fogyasztói bizalom indexe Magyarországon tartósan az EU-s átlag alatt marad, ami súlyosan torzítja a gazdasági hozzáállást. A legfrissebb felmérések alapján a magyarok a legpesszimistábbak a saját gazdaságuk jövőjét illetően, ami nem csupán a hazai környezetre, hanem az általános életkörülményekre is hatással van.
Forrás: atlatszo.hu/adat/2025/07/15/a-lakossag-hatszor-akkoranak-erzi-az-inflaciot-mint-amit-a-ksh-mer/
