Az állam kudarcai a közérdekű adatok ügyében
Az állami hivatalok közérdekű adatok elrejtésének gyakorlatát már régóta tartják fent, ez a hozzáállás azonban mostanra konkrét számokkal is alátámasztható. A Fővárosi Törvényszéktől származó adatok szerint 2020 óta az állam összesen 245 alkalommal veszített közérdekű adatperekben első fokon. Ez a cifra különösen figyelemfelkeltő, hiszen a legnagyobb veszteségeket a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium produkálták különböző adatmegadás iránti perekben.
Az elmúlt évek során a közérdekű adatok kiadásának követelése egyre inkább teret nyert, ami az adatigénylések számának drámai növekedésében is megmutatkozik. 2020 eleje és 2024 vége között évi 70-85 per indult az állami szervek ellen, míg 2025 október végéig már 120 ügy került bíróság elé. Ez a növekedés figyelemre méltó, és azt vetíti előre, hogy az állami hivatalok fokozottan titkolják a közérdekű adatokat, vagy a közélet iránti érdeklődés is felerősödött.
Az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud platform révén bárki könnyedén kérheti a nyilvános adatokat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatalok rendszeresen megtagadják az adatok megadását. Az alperesek – köztük kiemelt szerepet játszó intézmények – gyakran hivatkoznak üzleti titokra vagy döntéselőkészítésre, ami érdemben gátolja a nyilvános tájékoztatást. A bírósági eljárások számának növekedése ezt a problémát csak tovább hangsúlyozza, hiszen az állami szervek évek óta elkerülik a törvényes kötelezettségeik teljesítését.
A Fővárosi Törvényszék adatai alapján a bíróságok évről évre kötelezik az alperes állami szerveket a közérdekű adatok részleges vagy teljes kiadására. A legfrissebb statisztikák rávilágítanak arra is, hogy az eljárások hossza az utóbbi időszakban jelentősen csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre gyorsabban megszületnek az elsőfokú ítéletek. Ez a tendencia pozitív lépés a közérdekű adatokhoz való hozzáférés gyorsításában, de nem oldja meg a problémát, hogy az állami hivatalok kevesebbet pereskednének, ha együttműködnének a nyilvánossággal.
Az elemzések azt mutatják, hogy a közadatperek során az állam alperesként rendre elmarasztalásra került. 2020 és 2025 között minden egyes ügyben legalább részlegesen kötelezték az állam szerveit az adatok kiadására, ami arra utal, mennyire nem veszik komolyan a közérdekű adatokat érintő jogi előírásokat. A folytatódó titkolózás nemcsak a jogi kötelezettségvállalások megszegését jelenti, hanem a közérdekű információkhoz való hozzáférést is megnehezíti.
Összegzésként kijelenthető, hogy az állami szervek a közérdekű adatok titkolása során nemcsak a jogszabályokat sértik meg, hanem az állampolgárok jogait is. A bíróságok által hozott ítéletek ellenére a helyzet nem javul, és az embereknek továbbra is jogi úton kell küzdeniük a szükséges információkért. A közérdekű adatok elérhetősége nemcsak jogi, hanem demokratikus alapelv is, amelyet az államnak feltétlenül biztosítania kellene.
Az állami szervük körében fennálló titkolózás, az adatigénylések elutasítása és a bírósági perek izgalmas fejlődése arra hívja fel a figyelmet, hogy a közérdekű adatok iránti érdeklődés soha nem volt még akkora, mint napjainkban.
