Lázár János: A vonat mint örök elfelejtett lehetőség
Lázár János építési és közlekedési miniszter hivatalba lépése óta még soha nem utazott vonattal hivatali úton. A legfrissebb közadatigénylés alapjául szolgáló válaszok megdöbbentő képet festenek. A minisztérium szerint a miniszter mindig „hivatali gépjárművel” közlekedik, mintha a vonat, amely a MÁV irányítása alá tartozik, valami második kategóriás lehetőség lenne.
A kék lámpás autó, mint státuszszimbólum
Lázár János hajlamos a sofőrös, kék lámpás autókat preferálni, mégpedig nem csak szakmai okokból. Ezzel a módszerrel utaztatja fiai, aki saját bevallása szerint mindig az állami autón utazik, amikor csak tudja. Kérdés, hogy ez az állami költségek terhére megy-e végbe? Az állam pénzéből való szórakozás valóban megdöbbentő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Mercedes kisbusz induló ára 28-38 millió forint között mozog.
Hamis illúziók a hivatali utazások mögött
Mindenki tudja, hogy Lázár János hátrahagyja a közlekedési ágazatot magánérdekei miatt, hiszen a tényleges közlekedési problémák megoldására elérhetetlen. A közlekedési ügyek irányításáért felelős miniszterként gyakorlatilag soha nem használja azt az eszközt, amelynek népszerűsítésében részt kellene vennie. Csak a sajtóban való megjelenéskor fotózkodik a vonaton, az összes valódi utazás sofőrös autóval történik. Ez felveti a kérdést: mennyire hiteles egy olyan politikai figura, aki elvárja, hogy a közlekedési rendszert használják, de ő maga elmenekül a vonat lehetősége elől?
A Lázár-ügy és a társadalmi felelősségvállalás hiánya
Az állami forrásokból fenntartott autózás magáncélra való használata természetesen nemcsak Lázár János esetében képezheti a problémát. A közpénzárusító rendszerek, amelyeknek célja a nép jóléte, háttérbe szorulnak a magánérdekek által. De vajon mennyi ideig lehet ezt így folytatni? A közvélemény már most is egyre kritikusan figyeli a politikai elit magatartását, és egyre inkább elutasítja az ilyen extravagáns kölcsönzéseket.
A közlekedés fejlesztésének felelőssége
Ahogy a közlekedési rendszerek egyre inkább romlanak a megszorítások és a kormányzati intézkedések következtében, úgy válik egyre sürgetőbbé, hogy a köztisztviselőknek példát kellene mutatni. Az állomány és a kormányzati tisztviselők példamutatása, valamint az átláthatóság alapvetően hozzájárulhatna a közlekedési rendszerek hitelességéhez. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy hogyan lehetne javítani ezeket az elöregedett és gyakran megbízhatatlan szolgáltatásokat, ha a miniszter személyesen nem él a lehetőségekkel.
Lehetőség a változásra?
Az, hogy a jelenlegi kormánytagokként a felelős közlekedési rendszert nem használják a saját maguk által hirdetett irányvonallal szemben, csupán súlyosbítja a parlamenti népszerűtlenséget. Az embereknek tudniuk kellene, hogy a közlekedés nem csak egy politikai ígéret, hanem a társadalmi mobilitás alapja. A jövő politikai elvárása az, hogy azok, akik felelősek a közlekedési rendszerek működéséért, aktívan éljenek az általa kínált lehetőségekkel.
Nem jöhet más, csak a szemmel látható transzparencia
A közszolgáltatások fenntartásához és a közlekedés fejlesztéséhez elengedhetetlen a transzparens döntéshozatal, amelyet a politikai elitnek is követnie kellene. Változásra van szükség, nemcsak az infrastruktúrában, hanem az azt irányító politikai szemléletben is. Az elvárt közlekedési normák szem előtt tartásával sok traffiking elkerülhető lenne, azonban, ha a vezetők magánérdekei mindig a köz érdekére helyeződnek, úgy az állam szerepe igencsak megkérdőjeleződik.
