Az Egyetemi Modellváltás Hatásai: Átláthatóság, Bizalom és Autonómia Kérdései
Az elmúlt években a magyar felsőoktatás átalakítása, különösen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) létrehozása, komoly vitákat generált. Az Oktatói Hálózat által szervezett Rendszerváltás a felsőoktatásban című vitasorozat a Corvinus Egyetemen a modellváltás következményeivel foglalkozott, és bemutatta, hogyan élik meg az egyetemek oktatói és hallgatói az átalakítást. Az esemény aktualitását az Alaptörvény tervezett módosítása adta, amely újra nemzeti vagyonná tenné a KEKVA-vagyonokat, ezzel visszaadva az alapítói jogokat a kormány számára.
A beszélgetés során kiderült, hogy a modellváltás során sok egyetem sorsáról elegendő három hét alatt döntöttek, és számos esetben a transzparencia teljes hiányát tapasztalták a KEKVA-intézmények. Az alapítványosítás folyamata 2018-ban a Corvinus Egyetemen indult, amely azt az ígéretet hordozta, hogy a cégek közelibb kapcsolatban tudják tartani az egyetemet a piaci szektorral. Ezen folyamat kritikusai azonban azt állítják, hogy a háttérben a Fidesz politikai befolyása és a MOL által történő megszerzés húzódott meg.
Kormányzati Kontroll Hiánya és Politikai Tényezők
A 2020-as évektől a kormány fokozatosan kivonta a felsőoktatást az állami felügyelet alól, ami a KEKVA-k létrehozásával valósult meg. Ez a mozgalom különböző intézmények, így győri, kecskeméti és több művészeti egyetem vagyonának magánkézbe kerülését jelentette. Az SZFE modellváltása különösen vitatott volt, Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnökké való kinevezése csak tovább fokozta a feszültségeket.
Az átalakítás 2021 végére teljesedett ki, amikor a Magyar Országgyűlés kétharmados törvényekkel rögzítette a KEKVA-k jogállását. E folyamatban számos állami ingatlan, intézmény és vagyontárgy került a kormánypárt által ellenőrzött alapítványokhoz, amelyek gazdasági előnyöket élveztek, és a felsőoktatási közösségek kontrollja gyakorlatilag megszűnt.
Társadalmi Ellenállás és A Jövő Kérdései
A panelbeszélgetés résztvevői kifejezték, hogy a modellváltás során a közösségi együttműködés jelentősen csökkent, és a hallgatói képviselet elszakadt a hallgatói közösségtől. A Pécsi Tudományegyetem docense például arról beszélt, hogy a hallgatók többsége elutasította az alapítványosítást.
A MOME esetében is komoly feszültségeket idézett elő az átalakítás, aminek hatására a rektor lemondott, és a teljes kuratórium lemondására került sor. Az esemény moderátora, Nagy Gergely hangsúlyozta, hogy a Corvinus és a MOME esetén a modellváltás megmutatta, hogy a belső ellenállás képes alakítani a rendszert.
Az Egyetemek Jövője: Mi Történik Tovább?
A vitasorozat végén a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy nem elegendő visszatérni a korábbi állami modellhez. Fontos, hogy a jövőbeli reformok során helyreállítsák az egyetemi autonómiát, erősítsék az átláthatóságot, és valós beleszólást biztosítsanak az egyetemi közösségeknek. A jövőbeni átalakítások előtt sürgetik az alapítványi gazdálkodás átalakítását, a korrupciógyanús ügyek feltárását, valamint a kuratóriumok működésének újraszabályozását.
Úgy tűnik, hogy a közeljövő kormányzati tervei között is szerepelnek az átalakítások, hiszen a KEKVA-rendszer módosítása már folyamatban van. A folyamat célja, hogy az egyetemek működése ismét a társadalom érdekeit fogja szolgálni, a politikai befolyás csökkentésével és a közösségi részvétel fokozásával.
