NEM A SZOCIÁLISAN RÁSZORULÓK JUTNAK LAKÁSHOZ
Az elmúlt években több száz milliárd forintnyi állami támogatás került kiosztásra, azonban ez sem tette elérhetőbbé a lakástulajdont, különösen a rászoruló családok számára. Az önazonossági törvény bevezetésével még inkább megnehezedett a helyzet, mivel ez a törvény ellehetetleníti a kisebb településeken élők számára a lakásvásárlást. Emellett a közösségi bérlakások aránya folyamatosan csökken, míg az albérletpiacon a növekvő bérleti díjak és a diszkrimináció jelent komoly problémát, különösen a hátrányos helyzetű csoportok körében.
Magyarországon az elmúlt 15 évben reálértéken több mint 2,5-szeresére nőtt a lakások ára, míg nominálisan ez a szám már háromszorosra emelkedett, ezzel az EU-ban a legnagyobb drágulást tapasztalhatjuk. Jelenleg az országos és budapesti átlag négyzetméterárak körülbelül 1,2 millió forint, míg a használt lakások árai 5,7%-kal emelkedtek. Ezzel szemben a nettó reálkeresetek csupán 4,9%-kal növekedtek 2010 óta, ami arra utal, hogy a lakásárak ugrásszerű emelkedése jelentősen meghaladja a keresetek növekedését.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK HIÁNYA
A Habitat for Humanity Magyarország legújabb lakhatási jelentésében feltárta, hogy a kormány lakáspolitikájának célja inkább a lakástulajdon elérhetővé tétele, mintsem a megfizethetőségi problémák kezelése. Az állami támogatások, mint például a CSOK, legtöbbször a magas jövedelműek körében népszerűek, ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek ritkán van lehetőségük piaci alapú lakáshitelekhez jutniuk. A támogatások ugyanis nem szociálisan célzottak, ami tovább rontja a helyzetet.
Mivel az állami támogatások hatására az ingatlanok árai is emelkednek, a rászoruló családok számára elérhetetlenné válnak a lakások. A júliusban bevezetett helyi önazonosság védelméről szóló törvény további korlátozásokat vezetett be a hátrányos helyzetű családok lakáshoz jutásában, mivel egyes önkormányzatok a törvényt diszkriminációra használják fel a településükre beköltözni szándékozókkal szemben.
DISZKRIMINÁCIÓ A LAKÁSHOZ JUTÁS SORÁN
Az új törvény értelmében az önkormányzatok szabadon szabályozhatják a betelepülőkkel kapcsolatos kérdéseket, ami gyakran hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Sok esetben a személyi kölcsönökkel próbálnak túllendülni a kialakult helyzeten a családok, akik nem tudják igénybe venni a lakáscélú támogatásokat, mert nem felelnek meg a magas jövedelemmel kapcsolatos kritériumoknak. A bérleti díjak országszerte folyamatosan emelkednek, a fővárosban például 7,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a bérlakások száma folyamatosan csökken. Ez pedig a lakásszegénység fokozódásához vezet, mely több százezer embert érint Magyarországon.
LAKHATÁS ÉS JÖVEDELEM
A lakhatás megfizethetősége nem csupán a lakásvásárlás vagy bérlés lehetőségét jelenti, hanem azt is, hogy a háztartás jövedelmének 30-40%-ánál kevesebbet költsenek lakhatási kiadásokra. Magyarországon 2024-ben a városi háztartások 10,8%-a, míg a kisebb településeken 8,5%-a költött jövedelme több mint 40%-át lakhatási költségekre. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében ez az arány drámaian emelkedik, elérve a 27,6%-ot.
A Habitat for Humanity javasolja, hogy a kormány olyan lakáspolitikai koncepciót dolgozzon ki, amely figyelembe veszi a szociális alapon való rászorultságot. Szükséges a háztartások terheit enyhítő intézkedések bevezetése és a szociális bérlakások programjainak bővítése, hogy a lakhatási szegénység ne növekedjen tovább. Az új lakhatási jelentés részletesen bemutatja ezeket a kihívásokat és a lehetséges megoldásokat, hogy a rászorulók is méltó lakhatáshoz juthassanak.
Az állami politikai lépések jelenlegi iránya alapján a jövőbeni fejlődés kérdéses, és sürgős megoldásokra van szükség a társadalmi igazságosság érdekében.
