Aszály és Akkugyárak: A Vízválság Nyomában
A klímaváltozás következményeként a nyári hőség és a csapadékhiány folyamatosan fokozódik, ami tragikus hatásokat gyakorol a természeti környezetre. A helyzetet tovább rontják az itthoni akkumulátorgyárak, amelyek az egyre csökkenő vízkészletekből folyamatosan felhasználnak. Az idei környezeti oknyomozás során feltártuk a kormány által hozott káros intézkedéseket, melyek nemcsak a helyi lakosságot érintik, hanem a civil kezdeményezéseket is, amelyek arra irányulnak, hogy enyhítsék az aszálykárokat és megőrizzék a vízkészleteket.
Nyáron a Zagyva-parton jártunk, ahol a Vízügy a legforróbb időszakban hatalmas víztározót épített, EU-s támogatással. Ezen kívül az Alföldön a helyi civilek is igyekeztek megőrizni a vizet különféle akcióikkal. Kiderült, hogy a magyarországi akkugyárak vízfogyasztása egyenértékű félmillió ember napi vízhasználatával.
Kiemelendő, hogy az aszály miatti csapadékhiány legjobban az Alföldet fenyegeti, ahol a mezőgazdasági céllal végrehajtott vízrendezési munkálatok hosszú távon még inkább rontották a környezeti helyzetet. Az év során a Zöld Gerillák csoportja fenékgátakat épített, hogy a vizet elvegyék a csatornákból és megőrizzék a talajvíz szintjét, ezzel is javítva a helyi biológiai sokféleséget.
A nyár folyamán a forróság mellett a kormány az ún. Aszályvédelmi Akcióterv keretein belül elkezdte a patakok és folyók medrének kikotrását. Ám míg a Vízügy ezt a lépést az aszály kezelésének szánt megoldásként tüntette fel, sok környezetvédelmi szakember figyelmeztetett, hogy a kotrásval a természetvédelmi területek és az élőhelyek is veszélybe kerültek.
Egy másik aggasztó trend, hogy a Darázs-cégcsoport által épített hatalmas víztározó, mely téli csapadékkal igyekszik feltöltődni, csak napfény szempontjából emelhette a problémát, hiszen a terheit az öntözéses gazdálkodás nem oldja meg, hanem fokozza az aszályt. A szakértők szerint ugyanis a túlzott öntözés valójában sivatagi viszonyokat teremt.
Emellett a fenntartható vízmegtartás helyett a kormány jelentős összegeket invesztál a vízhiányt okozó akkumulátorgyárak vízkezelési infrastruktúrájába. Egyszerre 100 ezer köbméter vizet fogyasztanak ezek a gyárak naponta, amely mennyiség felér egy 475 ezer főt számláló város vízhasználatával. E mindezek alapján a civilek által az aszály elkerülése érdekében végzett intézkedések nem csupán hasznosak, hanem elengedhetetlenek is.
A közelmúltban a helyi civilek akcióikkal igyekeztek megakadályozni a csapadékví zenekombinációkat, például az árkok vízmegtartó képességének növelésével. Az eddigi tapasztalatok szerint a kormányzati intézkedések ellenére a helyi közösségek kezdeményezései jelentős előnyökkel járhatnak a vízmegtartás szempontjából, hiszen 25 év után a területen ismét madarak és vízi élőlények bukkannak fel.
Összességében a jövő évi tervek között kiemelt figyelmet kell szentelni a vízgazdálkodás fenntarthatóságának, és a civil kezdeményezések támogatásának, amire a kormányzatnak is választ kell adnia. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami intézkedések és a helyi közösségi akciók közötti feszültség folyamatosan nő, és sürgető szükség van a kormány felelősségteljes döntéshozatalára a vízforrások megóvása érdekében.
