Uniós Támogatások és Korrupciós Gyanúk a Zsadányi Tender Kapcsán
Az utóbbi időszakban komoly visszhangot keltett Zsadány önkormányzatának kerékpárút építésére kiírt tendere, amely során felmerült a gyanú, hogy a pályázók túlárazott ajánlatokat tettek abban a reményben, hogy uniós támogatást nyernek. A NAV vizsgálata a költségvetési csalás gyanúja miatt indult, ám a hatóság végül bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
2023 áprilisában a Békés megyei Zsadány önkormányzata hirdette meg a tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel, amelyre több mint 30 vállalkozás jelentkezett, köztük nemcsak építőipari cégek, hanem állattenyésztők, tojástermelők és adószakértők is. A helyi közbeszerzési törvény nem zárta ki, hogy nem építőipari vállalkozások ajánlatot tegyenek, azonban az ilyen jellegű pályázatok életszerűsége már kérdéseket vet fel.
A pályázatok között akadtak olyan ajánlattevők is, akik a nyerteshez képest többszörösen túlárazott ajánlatot adtak, így nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt szándékuk valóban elnyerni a munkát. Ez felveti a kérdést, hogy e vállalkozások milyen céllal pályázhattak – a szakszerűség helyett inkább a támogatások lehívása lehetett a fókuszban.
A tenderekkel kapcsolatos nyomozás során megjelent egy olyan egyéni vállalkozó, aki tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy nem is tudott róla, hogy a kerékpárút építésére pályázik. Az eljárás során kiderült, hogy az ügyvédje, aki pénzt kért volna az ügyintézésért, nem folytatott kézzelfogható tranzakciót, pedig a vállalkozó az ajánlathoz szükséges papírokat elfogadta. A NAV a nyomozás során megállapította, hogy nem voltak olyan előírások, amelyek a pályázók alkalmasságát előfeltételként támasztották volna.
Az uniós támogatás, amely lehetővé tette a 600 ezer forintos lehívást, olyan vállalkozások számára volt elérhető, amelyek korábban nem vettek részt közbeszerzéseken. A zsadányi tenderen elnyert támogatások összértéke meghaladta a 17,4 millió forintot, ami egyértelműen arra utal, hogy az ügylet a korrupció elleni küzdelem szándékai ellen ment. A civil szervezetek, például a K-Monitor, is felszólaltak, hogy az ilyen pályázatoknak mindenképpen célszerűbb és tisztább keretek között kellene zajlaniuk, és jelezték, hogy az intézményrendszernek proaktívan fel kellett volna ismernie az ilyen anomáliákat.
Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, írásbeli kérdést terjesztett elő a legfőbb ügyészhez, furcsállva a hatóságok lépéseit és információkat várt arról, hogy valóban felmerült-e a csalás gyanúja. A NAV válasza szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat.
Az ügy kapcsán figyelemfelhívó kérdések merülnek fel: miért nem derült fény a pályázók alkalmatlanságára, és miért volt annyi túlárazott ajánlat? Ez arra enged következtetni, hogy a nyílt pályázati rendszerben nem csupán a vállalkozások, hanem az intézmények felelőssége is egyre inkább hangsúlyozottabbá válik.
