A foci alulnézetből – Amikor még a melósok rúgták a labdát
Jelenleg, a Bajnokok Ligája döntője után és a foci-világbajnokság előtt, aktuális felhívni a figyelmet egy futballtematikájú könyvre, amely kiismerheti a sportág múltját. Kiss László történész-szociológus Barnamezős futbal című munkája a magyar foci fejlődését tárja elénk a kezdetektől a rendszerváltásig. A kötet hiánypótló irodalom, amely részletesen elemzi a sportág és az ipar összefonódásait, valamint a szponzorok és tulajdonosok szerepét.
A foci iránti érdeklődés az utóbbi másfél évtizedben sokakban alábbhagyott, főként a kormányzat által, Fidesz-közeli oligarchák által vezetett, stadionokba öntött milliárdok és az alacsony szintű – nemzetközi szinten is mérhető – sportteljesítmények miatt. Miközben a mérkőzések gyakran üresen konganak, a szponzorsebesség és a vállalati érdekek kulcsszerepet játszanak a klubok sorsában. Kiss rávilágít arra, hogy a helyzet a múltban sem volt rózsás, és a sportág sikerességének számos okára fényt derít a könyvében.
Bár sokan gondolhatják, hogy a tervgazdaság sajátos logikája alatt a helyzet érdemben más volt, Kiss László azzal érvel, hogy a szocialista időszak alatt a párt- és gyárvezetők szűkös költségvetések közepette szenvedtek a sportágakra szánt forráshiányos helyzetektől. A sportra fordítható keretek továbbra is hiányosak voltak, amely rávilágít arra, hogy a magyar labdarúgás évtizedeken keresztül a hivatalos támogatásokkal vívott harcot a sportversenyek színvonaláért.
A Magyar Labdarúgó Szövetség szervezeteihez tartozó ligákban ma is körülbelül 1200-1500 csapat játszik, és mindez a szándékos tehetséggondozás mellett jelentős számú igazolt játékost jelent. A kötet külön érdekessége, hogy külön fejezet foglalkozik a fővárosi csapatokkal és a kapcsolódó ipari háttérrel, hiszen Budapest mindig is a magyar labdarúgás központja volt.
Kiss László a könyvében 1989-ig vizsgálja a cégek és csapatok felsőbbrendű viszonyát, a talán szinte senki által nem ismert alapjaikat is feltárja. A vállalatok szoros együttműködése a különböző klubokkal, azok presztízse és társadalmi befolyása kiemeli a fővárosi futballszínteret az ország más településeivel szemben. A kötet írásmódja érdekfeszítő és gazdag képanyaggal kiegészített, amely megkönnyíti az olvasó számára a foci múltjának újrarendezését.
Az ipari háttér és a labdarúgás fejlődésének összefonódása nemcsak a múlt, hanem a jelen szempontjából is releváns, miközben a vállalatok sorsa, az egyes sportágak támogatása, és a struktúrák átalakulása mind a sport, mind a gazdaság világában jelentős szerepet játszik. A könyv nem csupán a labdarúgás iránt érdeklődőknek szól, hanem mindenkinek, aki betekintést nyerne a magyar társadalom ipari fejlődésébe és annak sportágakra gyakorolt hatásaira.
Kiss László: Barnamezős futball – Gyárak, vállalatok a főváros labdarúgásában a kezdetektől a rendszerváltásig
Aposztróf Kiadó, 2025
400 oldal, 4900 Ft
