A letelepedési kötvények mögött rejlő összefonódások
Az Attraction Performances Kft. táncprodukciójának körüli botrány éles fényt vet az adófizetői pénzek kezelésére és a körülötte lévő üzleti kapcsolatokra. Az Átlátszó által közzétett részletek szerint a cég majdnem 300 millió forintot nyert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaiból, amely az előzetes pénzügyi beszámolók szerint messze meghaladja a cég eddigi legnagyobb évi költségvetését, amely sohasem lépte át a 130 millió forintot.
A cég, amely 2013 óta működteti látványszínházát, szoros kapcsolatban áll bolgár üzletasszonnyal, akinek cége, az Arton Capital Kft. több évtizedes bűnügyi háttérrel bír. Ennek a látszólagosan független cégnek a története egybeesik több, a közelmúltban napvilágot látott bűncselekménnyel, amelyek a letelepedési kötvények kapcsán keletkeztek.
A cég tulajdonosai, Szűcs Zoltán László és Szűcsné Varga Éva Nikoletta, a Residency Tanácsadó és Szolgáltató Kft. tagjaként is működnek, amelynek átjárhatóságai Balogh Radosztina, a bolgár nő egyik közeli munkatársa révén támasztanak alá további érdekes kapcsolódásokat.
Ezek a hálózatok komoly kérdéseket vetnek fel a NKA támogatásának odaítélésével kapcsolatban. A cég vezetősége tagadta, hogy politikai vagy üzleti kapcsolataik bármilyen befolyást gyakoroltak volna a pénzkiosztásra, és megjegyezték, hogy az adott támogatás az NKA szakmai döntése alapján történt, amelyet a cég több mint húsz éves piaci jelenlétére alapoznak.
Továbbá a Szűcs házaspár a látszólagos megfontolásokat egy ijesztő jolly joker-ként használja: annak ellenére, hogy a bolgár üzletasszonnyal való kapcsolatukat csupán mérsékeltnek jellemzik, a valóság az, hogy a mögöttes struktúrák sokkal szorosabb összefonódásokat mutatnak.
Balogh Radosztina kapcsolata az ügyletekben kiemelkedő fontosságú, nem csupán a meglévő cégátruházások miatt, hanem a gyermek-tánciskola alapítására tett kísérletek révén is, amit a leggazdagabb politikai életek alakítójaként ismerünk. A mostani helyzet így az összes résztvevő jogi és pénzügyi felelősségvállalását is új dimenzióba helyezi.
Végül, a cég tulajdonosai és üzleti kapcsolataik nem csupán a költségvetési támogatás mértékét, hanem a kulturális támogatások transzparenciáját is megkérdőjelezik, amely számos esetben alááshatja a közpénzekkel való felelős gazdálkodás hitét. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy a látszólag független vállalkozások mögött milyen komoly és bonyolult kapcsolatok húzódnak meg.
