Talajvízmérgezés a Vértes szívében: Aggodalmak egy Mészáros-cég telephelyén
A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft., amely a Mészáros-csoporthoz kapcsolódik, hulladékfeldolgozó üzemét Oroszlány határában üzemelteti, ahol évente több százezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladék feldolgozására kerül sor. A telephely működése különösen aggasztó a környék környezetvédelmi állapota szempontjából, mivel a helyi civilek és zöldszervezetek régóta tiltakoznak a pusztavámi bányató feltöltése ellen, amit a cég végrehajt. E projektekkel kapcsolatban egyértelmű környezetkárosításra utaló jelek merültek fel, mivel a feltöltés menete nemcsak a Natura 2000-es védett területeket, hanem a lakosok ivóvíz-bázisát is veszélyezteti.
Az ellenző csoportok, a közel 30 ezer lakos és 14 zöldszervezet képviselői, már több alkalommal felemelték a szavukat a bányató rekultivációs programjának ürügyén végrehajtott tevékenység ellen, amelyek között a VKG telephelyén végzett hulladékfeldolgozás is szennyezi a környezetet. Legutóbb, méréseik dokumentálták, hogy ipari sóoldat szivárog a talajba, olyan koncentrációval, amely a normális érték 200-szorosa.
Az üzem kerítései nincsenek mindenhol, a kirándulók számára csupán kifeszített műanyag szalagok jelzik a veszélyes létesítmény határait. A civil aktivisták, akik a létesítmény körüli csurgalékvíz minőségét ellenőrizték, tapasztalataik szerint a szennyezés már jelen van a helyi vízforrásokban is. Nemcsak a helyi közösség, hanem Dr. Árvay Nikolett, a Tisza párt képviselője is közreműködött az ügy vizsgálatában. A weboldalán közzétett videója szerint az akkreditált laborvizsgálatok során veszélyes anyagok, mint például ólom és benzol, a határérték feletti mennyiségben kerültek elő a mintákban.
Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök, aki szintén több demonstrációt vezetett a pusztavámi bányató ügyében, elmondta: a helyi hatóságoknak kellene fellépnie a környezet védelme érdekében, azonban úgy látja, hogy a civileknek kell átvenniük ezt a feladatot, mivel a hatóságok eddig nem tettek semmit a felmerülő problémák orvoslására. Kiemeli, hogy már 2017-ben is ökológiai katasztrófa történt a telephely környékén, amely szennyezte a Pénzes patak vizét, ám az ipari tevékenységek újra engedélyezése után a problémák tovább fokozódtak.
A település körüli lakosok folyamatosan látják a terület pusztulását, és egyesek aggódnak amiatt, hogy a szennyeződés akár a közeli ivóvízbázisokra is hatással lehet, ami 62 település ivóvíz-ellátását is érintheti. Az ellenállásban részt vevő Halmi Helga, aki természetfotósként figyeli a Vértes természeti kincseinek állapotát, szintén megdöbbent a környék gyönyörű tájának pusztításán és a védett növény- és állatfajok eltűnésén, amelyek korábban ott éltek.
A Vértes Natura 2000-es területein végzett hulladékkezelési tevékenység, amelyet a VKG üzemeltet, számos szakmai és jogi kérdést vet fel, hiszen a környezetvédelmi szabályozások meghatározzák, hogy milyen telephelyeken folytatható ilyen jellegű tevékenység. A lakosok foggal-körömmel védenék a környezetüket, és a következő lépésük az lehet, hogy további mérések végrehajtására fogják biztatni a hatóságokat.
A cég képviselői nem álltak rendelkezésre egy interjú számára a helyzetről, és a cikk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az ügy körüli nyilvánosság és a folyamatos civil felügyelet remélhetőleg változást hozhat a jövőben, és a Vértes szívén végzett ipari tevékenységek etikai és környezetvédelmi vonatkozásait végre alaposan megvizsgálják.
