Civilek léptek fel a Balaton jövőjéért
2026. május 19-én civilek és szakértők szólaltak fel a Balaton vízparti építkezéseivel kapcsolatos új kormányrendelet ellen, amelyet alaptörvény-ellenesnek ítéltek. Az érintettek egy csoportja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megsemmisítse a rendelet azon rendelkezéseit, amelyek sértik az egészséges környezethez való jogot, és komoly visszalépést jelentenek a környezetvédelem terén.
Május 16-án a Tisza Párt három országgyűlési képviselőjének részvételével konferenciát tartottak, ahol a kormányrendelet problémáit tárgyalták. A civilek az Aligai Fürdőegyesület és más helyi szervezetek képviseletében nyújtották be alkotmányjogi panaszukat, amely szerint a Balaton nem csupán gazdasági forrás, hanem egy értékes ökológiai rendszer, amit védeni kell.
A BATÉK, mint közbenjáró tényező
Tavaly ősszel lépett hatályba a „Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről” szóló rendelet (287/2025., VIII. 27.) melynek alaptörvény-ellenes elemei miatt március óta többen, köztük Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület vezetője, az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az állami főépítész jelentős mértékben eltérhessen a helyi és országos előírásoktól, ami több száz hektárnyi vízparti terület beépíthetőségét eredményezheti, komoly környezeti következményekkel.
Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is részt vesz, melyék szerint a zöldterületek csökkentése egy már így is sérülékeny ökológiai rendszert tovább terhelhet. Emellett a beépítések kedvező kormányközeli beruházók számára, ami a közérdek szem előtt tartását kérdőjelezi meg.
Civil mozgalmak és a jövő
A Balaton megóvása érdekében létrejött szerveződések, mint például az Értékmentő Közösségek, korábban már többször tiltakoztak a túlzott beépítések ellen. Petíciókat indítottak, levelezési kampányokat szerveztek és szakmai javaslatokat dolgoztak ki a vízparti szabályozás megújítására. Az ügyvéd véleménye szerint a rendszerszemlélet bevezetése elengedhetetlen a jövőbeli jogalkotás során, hogy a természet védelme és a társadalmi igények ne szoruljanak háttérbe gazdasági érdekek mögött.
A Tisza Párt képviselője, Fiala-Butora Erika hangsúlyozta, hogy a jövő jogi keretei kulcsfontosságúak a természeti erőforrások felhasználása szempontjából. Az Alkotmánybíróság döntése különösen nagy jelentőséggel bírhat a jövő bambuszágyainak kialakításában, hiszen a természet és az ember kapcsolatát nem lehet figyelmen kívül hagyni.
