Tanács Zoltán, az új technológiai miniszter, a közelmúltban közzétett Facebook-posztjában bejelentette, hogy a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálására vonatkozó szigorú szabályozást, amely az előző kormány idején lépett életbe. Az említett törvény bevezetésével a „kriptovaluta jogosulatlan felváltása” tényállása került a büntető törvénykönyvbe, és két céget hatalmaztak fel a kriptovalutás tranzakciók ellenőrzésére. Ezek a cégek jelentős politikai kapcsolatokkal rendelkeznek, amit az Átlátszó hírportál is kiemelt.
Az új szabályozás bevezetése sok befektetőben visszatetszést keltett, mivel a kormány által kijelölt cégek monopolhelyzetbe kerültek, és a szabályozás miatt a nagy nemzetközi szolgáltatók, mint a Revolut, kivonultak a magyar piacról. Emellett az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a törvény miatt, amely jogbizonytalanságot okozott a piacon.
A kiberbiztonsági auditokra vonatkozóan is szigorú előírások léptek életbe, amelyek a kriptovaluta-ügyletek államilag kijelölt cégekre történő átruházásához vezettek. A befektetők aggálya, hogy a megváltozott szabályozás és a cégkör monopolizálódása lehetőséget teremtett bizonyos kormányzati körök megerősödésére.
A kriptovalidátor cég, a Caduceus Zrt., amely az első engedélyt kapta, mindössze néhány hónappal korábban alakult, és tiesteket is egy válságos üzleti körhöz kötöttek a COVID-19 alatt, amely lélegeztetőgép-beszerzésekkel foglalkozott. A cégek kiválasztása során a kormányzat szándékai között szerepelhetett, hogy leleplezzék egyes támogatók politikai kapcsolatait, különös figyelmet fordítva a Tisza pártra.
Tanács hangsúlyozta, hogy a bonyolult és túlszabályozott rendszer káros hatással volt a kriptovaluta piacra, és a kormány küzd a jogszabályok piackorlátozó jellegének eltüntetéséért. A korábbi szabályozásnak számos kritériumot kellett teljesíteniük a cégeknek, azonban a legújabb információk szerint a jövőben a kormány a cégek kiválasztásának módját is megváltoztatja, lehetővé téve a piaci szereplők számára más auditor cégek bevonását a kiberbiztonsági auditok elvégzéséhez.
A kriptopiac államilag kijelölt részesedése mellett azonban aggasztó tendencia látható, hogy a szabályozás egészének megváltoztatása nem csupán a befektetők érdekeit szolgálja, hanem a politikai érdekeket is. A Kormány által bejelentett módosítások estés nyomásgyakorlásra utalhatnak, ami további kontrovertálást szülhet a már amúgy is turbulens kriptovaluta piacon.
A történet folytatódik a kriptovalidátorok kiválasztásának és a kiberbiztonsági auditori rendszer változásainak részletes vizsgálatával, hiszen a szabályozás mértéke és minősége jelentősen befolyásolja, hogy a magyar kriptovaluta piacon milyen jövő vár az innovációkra és a fenntartható fejlődésre.
