A magyar médiarendszer válsága: Szakértők véleménye
2025. november 26-án a CEU Nádor utcai épületében zajlott a „Sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk” című konferencia, amely a magyar média helyzetével foglalkozott. Az esemény a Connect Europe és a CEU Demokrácia Intézet közös szervezésében valósult meg, és meghívott szakértők részvételével zajlott.
Az előadások során a résztvevők a közmédia torzulásairól, a kormánypárti befolyásról, a sajtószabadság csökkenéséről és a független médiumok túlélési stratégiáiról beszéltek. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke a közmédia kiegyensúlyozottságát vizsgálta, megemlítve, hogy az M1 híradó tartalmának több mint kétharmada politikai hír, melyek döntő többségében kormánypárti politikai szereplők jelennek meg. Ennek aránya körülbelül 73%, míg az ellenzéki politikusoké csupán 27%.
Az elemzés rávilágított arra is, hogy a közmédia kormánypárti politikai szereplőinek megjelenése mindig kedvező fényben történik, míg az ellenzék, kivéve a Mi Hazánk és a Jobbik tagjait, többségében negatív kontextusban szerepel. A külföldi politikai szereplők közül Donald Trump említése pozitív keretbe helyezésről tanúskodik, míg Zelenszkij és Ursula von der Leyen esetében a negatív hírek dominálnak. Horn Gábor hangsúlyozta, hogy ez a fajta egyoldalú tájékoztatás a választási csalás fogalmát is megvalósítja.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a közmédia már 2010 előtt sem élvezett komoly presztízst, és emiatt a későbbi elnyomás nem sokkolta a társadalmat. Felvetette, hogy társadalmi diskurzusra lenne szükség a közszolgáltatás feladatáról és szerepéről a mai médiakörnyezetben.
Stumpf András, a Válasz Online főmunkatársa megjegyezte, hogy a 2000-es évek második fele a média pluralitásáról szólt, ám 2010 után a médiatér beszűkült, a szakmai normák romlottak. A panelbeszélgetés résztvevői között Serdült Viktória a HVG újságírójaként osztotta meg tapasztalatait, amelyek tükrözik a 2010 előtti és utáni helyzet közti különbségeket.
Takácsy Dorka, orosz szakértő az Oroszország példájával mutatta be, milyen eszközökkel hallgatták el a kritikus médiát az orosz kormány alatt. Rámutatott, hogy Magyarország is hasonló irányba halad, amennyiben a kormányzati irányítás fenntartja médiabefolyását. Stumpf véleménye szerint, ha a kormány további kétharmados többséget szerez, akkor a magyar média is az orosz modell irányába mozdulhat el.
Az európai mediapolitika hiányosságai
A konferencia második szekciójában Polyák Gábor, a Mérték vezetője három „nagy nullát” említett, amelyek a magyar kormány által az európai médiaszabadság törvényének betartása felé tett lépések hiányáról árulkodtak. Rámutatott az Európai Bizottságtól érkező észrevételek számának stagnálására, valamint arra, hogy a kormány még nem ültette át a legújabb európai jogszabályokat a magyar joggyakorlatba.
Az EMFA (European Media Freedom Act), amely a média függetlenségét és sokszínűségét védi, 2024 májusában lép hatályba. Polyák hangsúlyozta, hogy a magyar médiarendszer csak úgy működhet szakszerűen, ha egy új kormány kellően alkalmazza a meglévő jogszabályokat.
Összességében a konferencia világosan rámutatott arra, hogy a magyar média helyzete egyre aggasztóbbá válik, és sürgető szükség van a szakmai diskurzusra, valamint a demokratikus normák helyreállítására a sajtószabadság védelme érdekében.
Szabó-Gödri Rita
