Az adatigénylések és a sajtókommunikáció kihívásai
A közszolgáltatásokban és az állami szerveknél végzett újságírói munka során a válaszok megszerzése gyakran évekig tartó pereskedésekhez vezetett. Az alapjáraton elvárt 15 napos határidő sok esetben hónapokkal meghosszabbodott, elsősorban a Fidesz-kormány alatt. A közadatigénylésekre adott válaszok hiánya erőteljesen rányomta bélyegét az újságírók munkájára, és a rendszeres elutasításokkal mellett a nyílt információhiány tovább növelte a transzparenciátlanságot.
Gyakran előfordult, hogy az állami intézmények kifogásokkal éltek, mint például az adat hiánya, vagy az igénylés nem megfelelő volta. Valódi célnak tűnt sokszor ezeknek a stratégiáknak az alkalmazása: a kérdések elkerülése, a kért adatok kiadásának megnehezítése. Ezen kihívásokra válaszul az újságírók bírói kereseteket indítottak több állami szerv ellen, például az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Államkincstár, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium folyamataival szemben.
Diplomatikus fordulatok az adatkommunikációban
Április 12-én változás állt be a válaszadási gyakorlatban, miután egy új kormányalakulat lépett hivatalba. A választások utáni időszakban több állami vezető őszintén felkereste az újságírókat, elnézést kérve a korábbi késlekedésekért, és megígérve a szükséges információk azonnali megküldését. Ezt követően sok újságíró keresett meg állami cégek vezetőit, hogy megtudják, létezett-e korábban feketelista, amely az Átlátszót kizárta a válaszadásokból, és milyennek látták a hivatali rendet.
A hivatali válaszadás rendszerének kritikája
Az állami intézmények válaszai a szakmai szaktudás ellenére sokszor akadoztak, hiszen minden megkeresést a felettes minisztériumba kellett továbbítani. A nem érintett kérdésekre érkező válaszok gyorsan érkeztek, míg a kényes témákban gyakorlatilag mindig húzódott a válaszadás. Az Agrárminisztérium sajtóirodája például úgy informálta a sajtó munkatársait, hogy a közadatigénylések a Rogán-féle kabinet jóváhagyását igényelték, amely a válaszadás utolsó pillanatában, pénteken, a munkaidő végén érkezett meg.
Politikai akarat és sajtóirányítás
Az állami intézményeknél a válaszadás folyamatát egyértelműen politikai befolyás alakította. Az egyik nemzeti parkban dolgozó forrás elmondta, korábban tájékoztatást kaptak arról, hogy az „ellenséges sajtónak” még a legegyszerűbb kérdésekre sem szabad válaszolni, míg a „baráti” médiumok minden érdeklődésre azonnal reagálhattak. Ez a megkülönböztetés a politikai diskurzusban is tükröződött, és a válaszok ellenőrzése gyakran túllépett a szakmai kereteken, különösen érzékeny kérdések esetén.
A független sajtó munkáját kritikus befolyás alá helyezték az állami szervek, ami a közérdekű adatok megszerzésében az átláthatóság teljes hiányához vezetett. Az Agrárminisztérium egyes útmutatásai között szerepelt, hogy a sajtómegkereséseket minden esetben egy miniszteri jóváhagyásra kell küldeni, ezzel is tovább növelve a nyilvánosság elé kerülő információk kontrollálásának mechanizmusát.
Feszített helyzetek és válaszok a közszolgáltatásokban
A független újságírás irányába mutató, feszítő helyzetek ellenére az új kormány intézkedései reményt adhatnak arra, hogy a válaszadás rendszere esetleg nyitottabb, transzparensebb és alapvetően reagálóképesebb lesz. Azonban a korábbi tapasztalatok és a rendszer továbbra is felvet kérdéseket a kormány ideológiai megfontolásainak tükrözéséről.
