Rendőrségi eljárás indult a Seuso-kincsekről szóló film rendezője ellen
Dézsy Zoltánt, a Seuso-kincsekről készült dokumentumfilmek rendezőjét a Fejér megyei Kőszárhegyen, régészeti leletek és védett kulturális tárgyak lopásával kapcsolatos büntetőügyben állították elő. A június 27-én történt razzia során a rendőrök emberi csontokat, tégla- és kerámiadarabokat találtak, amelyek azóta a polgárdi rendőrőrsön vannak.
A régió, ahol Dézsy körülnézett, különös jelentőséggel bír, hiszen a hetvenes években itt találták meg a híres római kori Seuso-kincseket. Az eljárás a helyszíni kutatások során végzett fémkeresőzéshez és a hiányzó műkincsek utáni nyomozáshoz kapcsolódik. A rendőri akcióra a kezdeti tervek szerinti ásatások felfüggesztése miatt került sor, ahol a feltérképezett csontok régészeti leleteknek minősültek, így a rendőrségnek nem volt dolga gyilkossági ügyben nyomozni.
Dézsy, aki a nemrégiben elhangzott kijelentései szerint a hiányzó Seuso-kincsekre hajt, rendre készít dokumentumfilmeket e történet körül. Az általa kezdeményezett kutatások célja, hogy feltárja a hiányzó darabokat, amelyekről úgy véli, hogy valamilyen rejtett helyen, például egy kútban vagy föld alatti üregben lehetnek. A dokumentumfilmes tervek szerint a következő projekttel a kincsek felkutatásának nyomában szeretné végigkísérni a közönséget.
Dézsy Zoltán profilja
Dézsy Zoltán a nyolcvanas-kilencvenes években újságíróként dolgozott, és az elmúlt években a Fidesz-közeli médiában vált ismertté. Filmjei között szerepel a „Elment az öszöd” című alkotás Gyurcsány Ferencről, valamint a „Visszaszerezzük Erzsébetet!” című projektje, amely a 2026-os választások előtti eseményeket dokumentálta. A filmjeinek érdekes dramaturgiai vonalaiként a Seuso-kincsek felkutatásának grandiózus befejezése szerepel, ami egy nagy sajtótájékoztatót generálna, ha a reclamálás sikeres volna.
A kutatások jövője és az állami szerepvállalás hiánya
Ha bármi eredmény születne a jövőbeni kutatásokból, Dézsy úgy látja, hogy ez hatalmas történetté válhatna, amely megragadhatná a nemzetközi média figyelmét. Ugyanakkor aggasztóan kijelenti, hogy a Seuso-kincsek nyomában végzett kutatásokban jelenleg senki nem segít rajta az állami szférából, így az ügyben saját költségén jár el. Munkáin keresztül mindent megtesz azért, hogy támogatókat találjon, amennyiben sikerrel jár a kutatásai során.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király múzeum igazgatója úgy nyilatkozott, hogy továbbra is folytatódnak hivatalos régészeti kutatások a területen. Az eljárás során azonban felmerült a kérdés, hogy a magánszemélyek által végzett kutatások milyen mértékben befolyásolják a szakmai munkát, hiszen az illegális ásatások jelentős károkat okozhatnak, és elveszhetnek értékes információk a régészeti leletek körülményeiről.
Seuso-kincsek története
A Seuso-kincs, amely a 4. században készült ezüstedényekből áll, számos rejtélyt rejt magában. A kincs, amelyet a második világháború idején francia katonák találtak, illetve Sümegh József amatőr régiség- és érmegyűjtő hozta felszínre, a mai napig vitákat generál a tulajdonjogáról. A történet 1984-es Los Angeles-i felbukkanása óta folytatott jogi harcok nemcsak Magyarország, hanem más államok érdekeit is érintették, mikor a kincsek értékesítésére került sor.
E történetek révén a Seuso-kincsek nem csupán kulturális jelentőséggel bírnak, hanem a hazai és nemzetközi jogi viták színtereivé is váltak, ahogy múltjának és jövőjének hosszú és bonyolult szálait fésüljük vissza.
