Az otthon már rég nem csak otthon van – Interjúk erdélyi művészekkel
Erdély egy különleges hely, ahol a magyar identitás mély gyökerekkel bír, ugyanakkor a politikai és kulturális feszültségek keresztmetszetében él. Kőrössi P. József legújabb könyvében huszonkét erdélyi származású művésszel készült interjút gyűjtött össze, feltárva a magyar közélet és kultúra dimenzióit, amelyek egyre inkább eltávolodnak egymástól. A kötet emlékezetes pillanatokat örökít meg, nemcsak az interjúalanyok életére és munkásságára fókuszálva, hanem arra is, hogy a közéleti diskurzusok hogyan befolyásolják az erdélyi magyar közösség életét és önértelmezését.
A legnagyobb kihívás, amellyel az erdélyi magyar közösség szembesül, a centrumban tapasztalható lenézés és a politikai propagandának kitett médiahatások. Sokan a budapesti nézőpontból szemlélik a perifériát, és ezzel érzelmi és identitásbeli feszültségeket generálnak. A közép-európai politikai konstrukció folyamata itt nemcsak egyszerű politikai vitákat generál, hanem egyfajta kulturális és szellemi dependencia kialakulásához is vezetett.
Salat Levente nemrég megjelent publicisztikájában kritikával illeti a magyar politikai elit hozzáállását a határon túli magyar közösségekhez. Kijelentései rávilágítanak a támogatási rendszerek aszimmetrikus jellegére, amely többek között az erdélyi magyar identitás formálódására is hatott. A kötet interjúi jól mutatják, hogy a művészek, úgy mint Dragomán György és Demény Péter, hogyan navigálnak ezen a zűrzavaros tájon, miközben megőrzik saját autonómiájukat és kreativitásukat.
A könyvben megjelenő interjúk nem csupán a múltat idézik fel, hanem a jelenhez is kapcsolódnak, kifejezve, hogy még a legnehezebb körülmények között is van lehetőség a kultúra ápolására és a közönség elérésére. Ugyanakkor az interjúk történetei, amelyek az erdélyi magyar irodalom hagyományait és kihívásait dolgozzák fel, rámutatnak azokra a mély társadalmi rétegekre is, amelyek áthatják a közösséget, legyen szó akár a háborús nosztalgiáról vagy a modern kulturális színtérről.
A könyv olvasása közben mindenki szembesül azzal a kérdéssel, hogy a határon túli magyar irodalom vajon mennyire tekinthető a magyar irodalom részének, és hogyan illeszkedik ebbe a komplex kulturális térbe. Az interjúk betekintést nyújtanak a művészek mindennapi életébe, motivációiba, és abba, hogy hogyan élik meg saját identitásukat a globális világban.
A kötet nem csupán egy egyszerű interjúgyűjtemény, hanem sokkal inkább kordokumentum, amely megörökíti a kortárs erdélyi kultúra lényegét, összekapcsolva a múltat a jelennel, és megkérdőjelezve azokat a politikai és társadalmi struktúrákat, amelyek erdélyi magyar identitásunkat formálják. Kőrössi P. József által összeállított beszélgetések, akár hagyományos, akár modern kontextusban, rávilágítanak, hogy az otthon nem csupán egy földrajzi hely, hanem egy állapot, ahol a kultúra és az identitás folyamatosan formálódik és megújul.
Az interjúkötet tehát nem csupán az irodalmi értékek metaszövege, hanem jó eszköz arra, hogy megtudjuk, mi is valójában az erdélyi kultúra mai állapota. Rámutat arra, hogy a jövőbeli kulturális táj hogyan ábrázolhatja az identitásunkat, amely a múlt tapasztalataiból táplálkozik, de a jövő felé is tekint. Az erdélyi művészek tehát nemcsak a múlt tanúi, hanem a jövő alakítói is egyben.
Szerbhorváth György írása éles kritika a mai politikai diskurzusra, helyre tette az erdélyi magyar kultúra helyét és szerepét a nagyobb magyar kulturális kontextusban.
