„250 ezer ember ivóvize a tét” – Két önkormányzat is tiltakozik a pusztavámi bányató feltöltése ellen
Pusztavám környékén, ahol a természeti értékek védelme és a lakosság ivóvízének biztonsága kerül veszélybe, újabb hírek láttak napvilágot. A tervezett bányató feltöltése ellen most már Tatabánya és Tata önkormányzata is határozottan fellépett. A helyi képviselőtestületek, összesen 25 ezer állampolgár és több természetvédelmi szervezet mellett, aggodalmukat fejezték ki a Vértesben zajló „bányarekultiváció” ellen.
A közelmúltban tartott ülésen Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök részletezte a feltöltés várható következményeit: a vízbázis szennyeződhet, ami komoly hosszú távú problémákat okozhat. A képviselők ezt követően határozatot fogadtak el, melyben elutasították a feltöltés terveit, és további vizsgálatokat kértek a megyei kormányhivataltól és az Energiaügyi Minisztériumtól.
Tatabánya és Tata legutóbbi közgyűlésén az elfogadott határozat egyértelműen kimondja, hogy a bányató körüli munkálatok, valamint a veszélyes hulladékot kezelő Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tevékenysége elítélendő. A lakók, mint a tiszta ivóvíz védelmezői, nem hajlandók szó nélkül nézni, ahogy az ő területük és szűkebb közösségük jövője megkérdőjeleződik.
Rejtett veszélyek
A Vértesi Kft. tervei között szerepel, hogy 2025 őszén, a bányató vízének kiszivattyúzása után 45 ezer tonna hulladékot használnak fel felhordó anyagként. E hulladék rétegzését természetvédelmi szakértők környezetkárosító tevékenységnek minősítik. A Greenpeace és más zöld szervezetek is tiltakoznak, hiszen a tervezett bevándorlásokat alaptalan eufemizmusokkal álcázzák, de a tény az, hogy megszegik a környezetvédelmi előírásokat.
Kárpáti Tímea részletes tájékoztatást adott arról, hogy a bányagödrök feltöltése, különösen veszélyes anyagok alkalmazásával, milyen mértékű kockázatot jelenthet a karsztvíz bázisra, amely az ivóvízellátás szempontjából kiemelten érzékeny terület. A környezetvédők hangsúlyozzák, hogy a hatóságok engedélyezése jogsértő, hiszen a vízforrás védelme érdekében tett lépések helyett inkább a fenyegetések megerősödését eredményezhetik.
A közszolgáltatás fogságában
Tatabányán Gutai Zsolt független önkormányzati képviselő előterjesztésének célja nem csupán a bányaterület körüli feltöltési vállalkozás felfüggesztése, hanem a jövőbeli vízellátás és karsztvízbázis védelme is. A képviselő hangsúlyozta, hogy a lokális szennyeződéseket nem szabad tolerálni, különösen akkor, ha azokat akár a legkisebb kockázat is jellemzi.
Tatán november 5-én, a természetvédelmi szakértő által tartott tájékoztatón elmondták, hogy a veszélyes hulladékok jelenléte miatt nem lehet megalkuvást kötni. Az előadáson megdöbbentő információk lapultak: a terület szennyezése közvetlenül befolyásolhatja a szomszédos híd vízforrásainak tisztaságát is. Az önkormányzatok ezért felszólítják a hatóságokat, hogy sürgősségi vizsgálatokat végezzenek és tiltsák be a feltöltéshez kapcsolódó munkálatokat.
Civilek és politikai akciók szinergiája
Az üggyel kapcsolatos petícióra 25 ezer támogató aláírás gyűlt össze, és az októberi tüntetésen számos civil aktivista is részt vett. A növekvő közérdeklődés és az önkormányzatok részvételével a környezetvédelmi mozgalom nyomást gyakorol a felettes hatóságokra. A hulladéklerakó cég próbálja menteni a helyzetet, de az elfogadhatatlan hulladékkezelés nem maradhat következmények nélkül.
Ahogy a Vértesi Kft. próbálja az elvi és jogi hátteret annyira megoldani, amennyire lehetséges, világszerte felmerül a kérdés: mennyire valós a terv, hogy a természetvédelmi ügyeket egy lobbiszervezet irányítja?
A jövő a lakosság felelősségén áll, hiszen minden támogatás szükséges a hiteles és egyértelmű környezeti politika rigorózus védelme mellett.
