Új értelmezést nyert a hírszerzés és a dezinformáció a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított perben
2025. november 11-én folytatódott az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti személyiségi jogi per, ahol a bíróság a hivatal jelentését készítő dr. Sári Miklóst hallgatta meg. Az eljárás célja kideríteni, hogy a jelentés mennyire megalapozott, amely szerint az Átlátszó kémkedik és dezinformációt terjeszt.
A meghallgatás során Sári Miklós számos kérdésre válaszolt, például arról, hogy mivel tudja alátámasztani a Facebook-videóban megfogalmazott állításokat. A videóban, amely a hivatal által készített jelentés összefoglalója volt, az szerepelt, hogy az Átlátszó egy nemzetközi befolyásszerző hálózat részeként működik. Az elemző nem tudott konkrét bizonyítékokat felhozni, csupán a jelentésben foglaltakat ismételgette.
Az ügyészségi kérdésekre válaszolva Sári Miklós hangsúlyozta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem talált semmiféle bűncselekményt, és a jelentés is csupán véleményeket tükrözött, amelyek jogi szempontból nem értelmezhetők tényállításként. Az eljárás során elhangzott, hogy a hírszerzés jelentése mára nem a régi értelemben vett stigmatizáló kifejezés, hanem a mai újságírásban már elfogadott módszertan.
Az Átlátszó körülményeit rontó állításokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem találta sértőnek, és a bíró előtt is azt tartották, hogy ezek a megfogalmazások nem bírálandók el negatív színben. A bíróság ezzel kapcsolatban a bizonyítékok hiányát emelte ki, így nem merült fel a bűncselekmények gyanúja.
A vizsgálat során elhangzott, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elemző csapata az 28 oldalas jelentés összeállítása során sem talált semmilyen olyan adatot, amelyet jelenteni kellett volna az ügyészség felé. Bűncselekmény gyanúja tehát nem vetődött fel. A bíróság következő döntése december 4-én várható, amikor arról is döntés születik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elkövetett-e jogsértést, és ha igen, milyen formában kell eljárnia.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás, a tárgyaláson nem jelent meg, helyette a hivatal vizsgálati igazgatója, Pálvölgyi Ákos képviselte a hivatalt. Az Átlátszó jogi képviselete a bíróság előtt azt kérte, hogy az eljárás során a bíróság kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására, illetve sérelemdíj megfizetésére a hivatalt.
Az ügy következő tárgyalását szoros figyelemmel kíséri a közvélemény, hiszen a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységei eddig széles körű vitákat generáltak. Az Átlátszó főszerkesztője is hangsúlyozta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalon keresztül kormányzati nyomásgyakorlás már korábban is napirendre került, különösen a civil szervezetek és a független média jogainak védelme érdekében.
Ez a per példátlan lehetőséget nyújt arra, hogy a bírósági döntés új irányokat szabjon a hírszerzés és a dezinformáció megítélésének, valamint a sajtószabadság védelmének terén Magyarországon.
