Kormányközeli cégek taroltak a KEF közbeszerzési tenderein
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyáron két közbeszerzési eljárást írt ki őrzési és vagyonvédelmi feladatok ellátására, amelyek eredményeként a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lettek a nyertesek. A cégekkel összesen 288 milliárd forint értékben kötnek keretszerződéseket. Az eljárásokat azonban versenykorlátozó feltételek miatt megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely egy esetben helyt adott a panasznak, és 30 millió forint bírságot szabott ki a KEF-re.
A KEF június végén indította a közbeszerzési eljárásokat, amelyekben a nyertes ajánlattevők a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., ESG HOLDING Zrt. és VALTON-SEC Zrt. lettek. Az eredményben megerősítették, hogy 225 budapesti és 449 budapesten kívüli ingatlan őrzésére vonatkozik a megbízás. Az eljárásokat már a korábbi években is megkérdőjelezték, ami nem volt meglepő, hiszen a KEF korábbi, 48 hónapra szóló megbízását is ezek a cégek nyerték el.
Büntetés és jogorvoslat
Az őrzési és recepciós szolgáltatásokra kiírt tender folyamata több éven keresztül zökkenőmentesnek tűnt, azonban a 2024 nyarán kiírt tenderét visszavonták, majd egy másikat indítottak, amely eredménytelen maradt, mivel csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. A Döntőbizottság döntésének hátterében az állt, hogy a KEF indokolatlanul korlátozta a versenyt az ajánlattevők körében, amiért 30 milliós bírságot kaptak.
Kormányközeli vállalatok dominálása
A CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. kormányzati érdekeltségekkel bír, hiszen Pintér Sándor korábbi közvetlen irányítása alatt állt. Ma már más kezekben van, azonban továbbra is jelentős megbízásokat nyer. Az ESG HOLDING többségi tulajdonosa Tasnádi László, míg a VALTON-SEC 89%-os részesedéssel rendelkezik, amit a Fidesz által közeli személyek irányítanak.
Az őrzési piac monopolizáltsága és a közpénzes megbízások dominálása világosan tükrözi a piacon lévő kormányzati kapcsolatok hatalmát. Az, hogy a KEF csak az általa preferált cégekkel dolgozik, számos kérdést vet fel a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és tisztaságát illetően.
A jövő körvonalai
A közbeszerzési eljárások jövője a KEF esetében most egy újabb versenycsökkentő lépést jelent, ami az eddigiek után még inkább megkérdőjelezheti a rendszer tisztaságát. Az érintett cégek továbbra is dominálnak, és a következő években is nagy valószínűséggel újabb óriási megbízásokhoz juthatnak, miközben a versenyhelyzet egyre inkább a háttérbe szorul.
Katus Eszter cikkében hangsúlyozta, hogy a versenykorlátozó feltételek mellett a döntéseket hozó hatóságok felelőssége és a közpénzek felhasználásának ellenőrzése még soha nem volt ennyire fontos, hiszen az állampolgárok pénzéről van szó, amelynek megfelelő kezelése kritikus a közbiztonság és az adófizetők bizalma szempontjából.
Az eljárások során felmerülő jogsértések csak tovább növelik az igényt a rendszerváltásra és a közbeszerzési gyakorlat reformjára, hogy a közpénz felhasználása valóban átlátható és igazságos lehessen a társadalom egészének érdekében.
Forrás: Átlátszó
