Pert nyertünk a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen
Első fokon pert nyert az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi perben. A bíróság döntése szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor azzal vádolta őket, hogy hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytatnak, valamint közérdekű adatokkal szisztematikusan visszaélnek. Az ítélet értelmében a bíróság eltiltotta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt további jogsértésektől, és kötelezte a hivatal képviselőjét bocsánatkérő közlemény kiadására, valamint 3,8 millió forintos sérelemdíj megfizetésére.
A jogi lépésekre akkor került sor, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal tavalyi vizsgálati jelentésében több valótlan állítást fogalmazott meg az Átlátszóval kapcsolatban. A hivatal azt állította, hogy a szervezet külföldi nyomásgyakorló hálózat tagja, kémkedik, és dezinformációs tevékenységet folytat. Ezek az állítások azonban nem álltak meg a bíróság előtt, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem tudta bizonyítani őket.
A per második tárgyalására június végén került sor, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyvédje az analízisek alapján egy „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést” ismertetett, amely azonban távol állt a valótlanságok bizonyításától. November 11-én, a harmadik tárgyaláson a hivatal vezető elemzőjét, dr. Sári Miklóst hallgatták meg, ám a bíróság előtt nem tudott konkrét bizonyítékokat felmutatni a jelentésben található állításokra.
Valótlan állítások és bocsánatkérés
Az ítélethirdetésre december 4-én került sor a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal hírszerzési tevékenységet végez, és valótlanul állította, hogy az Átlátszó külföldi zsoldban áll, valamint közérdekű adatokkal visszaél. Az ítélet alapján az alperest eltiltották a további jogsértésektől, és a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak bocsánatot kell kérnie, az ítélet jogerőre emelkedése után pedig helyreigazítást kell közzétennie.
A bíróság indokolásában hangsúlyozta, hogy egy állami szervnek nincs joga véleménynyilvánításhoz, így ha állít valamit, azt bizonyítania is kell, ami a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében nem történt meg. A per kimenetele rámutatott, hogy a jogi kereteken belül a hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk a nyilvánosság előtt tett kijelentéseikért.
Politikai következmények és közelgő küzdelmek
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke regisztrált Facebook-posztjában ismételten megismételte azokat az állításokat, amelyeket a bíróság jogsértőnek minősített. Ezzel két problémát is felvetett: egyrészt a bíróság világosan kinyilvánította, hogy az említett állítások nem bizonyítottak, másrészt a hivatal képviselője a tárgyaláson azt állította, hogy ők nem tényeket, hanem véleményeket fogalmaztak meg.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a döntést elégtételként értékelte, hangsúlyozva, hogy a bírósági ítélet fontos üzenetet hordoz: az állami szerv nem hazudhat következmények nélkül. Tóth Balázs jogi képviselő az ügy tanulságai között emelt ki, hogy az állami szerveknek a törvény keretein belül kell működniük, és minden jogsértésnek következménye van. Az ítélet nyitotta utat a közelgő jogi küzdelmek előtt, amelyek a bíróság átláthatósága és az állami szerv jogi felelőssége körül forognak.
Az ügy jelentős mértékben hozzájárul a független média melletti állásfoglaláshoz és láthatóvá teszi, hogy a közhatalmat gyakorló szervek nem használhatják fel információikat vádaskodásra, hanem felelősséggel tartoznak a társadalom felé.
