Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) által közzétett adatok szerint 2021 óta folyamatosan romlik a gyermekvédelmi helyzet Magyarországon. A nevelőszülők száma csökken, a gyerekek ideiglenes elhelyezése pedig hosszabb időt vesz igénybe, mivel egyre több állami gondozott vár örökbefogadásra. A gyermekek napidíja, amelyet a kormány 684 forinton rögzített, stagnált tíz éven keresztül, annak ellenére, hogy az élelmiszerinfláció meghaladta a 81%-ot. Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel a gyermekotthonokban élő gyerekek számára ez a keret nem biztosítja a megfelelő táplálkozást.
A gyermekek számára nyújtott szeretetteljes otthonnak és biztonságos környezetnek kritikus fontossága van. Kothencz János, a Rólunk… Értünk I. című tanulmánykötet szerzője hangsúlyozza a család mint védőháló fontosságát, amelyet ideális esetben örökbefogadó szülők vagy nevelőszülők biztosítanak. Mivel az intézményes ellátás, mint a lakásotthon, csupán átmeneti megoldást jelent, fontos, hogy a nevelőszülők közelsége és elkötelezettsége meglegyen a gyermekek érdekében.
A gyermekotthonokban tapasztalható belső normarendszer gyakran ellentmond a társadalmi elvárásoknak, ami nehezen kezelhető helyzeteket teremt. Az OGYSZ statisztikái alátámasztják, hogy a gyerekeket nemcsak az ideiglenes elhelyezés hosszadalmas folyamata sújtja, hanem a belső hierarchia is, ahol a nagyobb gyermekek bántalmazhatják a kisebbeket, míg a nevelők sokszor passzívan reagálnak.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) már 2021-es jelentésében is a gyermekvédelem cáfolhatatlan problémáira mutatott rá, jelezve, hogy a gyermekek a jogszabályban előírt 45 nap helyett éveket töltenek ideiglenesen elhelyezve. A KEHI azért is bírálta az OGYSZ-t, mert 2024-re a tizenkét év alatti gyermekek 24%-a gyermekotthonokban maradt, holott a jogszabályok szerint nekik nevelőszülőnél lenne a helyük.
2021 júliusában Orbán Viktor bejelentette, hogy gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez. A kampány során milliókat költöttek közpénzből, azonban a valóság azt mutatja, hogy a gyermekvédelmi helyzet nem javult. Az OGYSZ statisztikái arra utalnak, hogy a gyerekek örökbefogadhatóságának száma nőtt, míg az örökbefogadók száma csökkent, részben a kormány által bevezetett szigorúbb feltételek miatt, amelyek megnehezítik az egyedülálló szülők örökbefogadását.
Végül fontos megjegyezni, hogy a gyermekvédelmi rendszer anyagi támogatottsága is lényeges tényező. Az állami normatíva, amely 2023 februárjától 1500 forintra emelkedett naponta, a valós igényekhez képest még mindig alacsony, és azt a kormány is elismerte, hogy a helyzet megoldása a költségvetési keretekhez van kötve.
Kothencz János hangsúlyozza, hogy a nevelőszülői hálózat fejlődése elengedhetetlen, és hogy a gyermekvédelmi szakpolitika fókuszát a családok támogatására kellene helyezni. Az örökbefogadási folyamat felgyorsítása, a nevelőszülők számának növelése és a gyermekek jólétének biztosítása mind kulcselemei egy hatékony és emberséges gyermekvédelmi rendszernek.
