2026. február 25-én kerül sor egy jelentős közbeszerzési döntésre, amely összesen 390 milliárd forint értékben érinti az uniós források felhasználását. Az Integritás Hatóság (IH) korábban kifejezte aggályait a tenderekkel kapcsolatban, hiszen a Zrt., amely a központi informatikai beszerzésekért felelős, a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ), nemcsak a kifizetett, hanem a folyamatban lévő közbeszerzéseket is vizsgálja. Az IH által megfogalmazott jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottság egyelőre elutasította, arra hivatkozva, hogy az IH nem jogosult a hivatalbóli kezdeményezésre ebben az esetben.
A tender pedig, amely egy két részből álló eljárást ölel fel, még a bírálati szakaszban van, így nem tudni, kik tettek ajánlatot. A keretmegállapodásokat a DKÜ 24 hónapos időtartamra tervezi, amely lehetőség szerint meghosszabbítható. Az IH felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárásban számos problémát talált, például versenykorlátozó referenciákat és aránytalan alkalmassági feltételeket, amelyek megkérdőjelezik a tender tisztaságát.
Az IH jogi megfontolások mellett érvel, miszerint a Döntőbizottság döntése ellentmond a közbeszerzési törvénynek, amely a közpénzek átlátható és jogszerű felhasználásának érdekében szükséges. Az IH hangsúlyozta, hogy létrehozásának célja az uniós források védelme, így szükséges, hogy már a közbeszerzések folyamatában lehetőséget kapjon az ellenőrzésre és az esetleges jogsértések kifogásolására.
A Döntőbizottság értelmezése szerint a DKÜ keretmegállapodásához kapcsolódó közbeszerzés nem érinti közvetlenül az uniós forrásokat, mivel az információs beszerzésekhez szükséges egyedi lehívások kerülnek meghatározásra a későbbiekben. Ezért az IH, mint ellenőrző szerv, nem tudta bizonyítani döntésének jogosságát a bizonyítékok hiányában.
Ez a helyzet azt is tükrözi, hogy a keretmegállapodások nem csupán a közbeszerzési eljárásokban, hanem a későbbi kifizetések során is komoly kockázatot jelenthetnek, hiszen az esetlegesen nem versenyképes ajánlattevők versenyelőnyhöz juthatnak, míg a kizárt cégek a jövőbeli állami megrendelésektől eleshetnek.
Az Integritás Hatóság bírósági felülvizsgálatot kezdeményez a döntőbizottság határozataival szemben, rávilágítva arra, hogy a közbeszerzések felügyelete és az uniós pénzek felelős felhasználása elengedhetetlen a megvalósítás során, hogy a közpénzekkel való visszaélések elkerülhetők legyenek.
