A magyar választási rendszer nem csupán torzítja az eredményeket, hanem kiskapukat is nyit a választási csalások előtt. Az egyéni választókerületek, a győzteskompenzációs rendszer és a választókerületek folyamatos átrajzolása következtében a Fidesz számára biztosított előny révén az eddigieknél is inkább manipulálhatóvá vált a politikai táj. A választásokra közeledve a kampányzaj mellett fontos figyelmet fordítani arra, hogy milyen rejtett kockázatokkal járhat ez a rendszer, amelyek a szavazás tisztaságát veszélyeztetik.
Április 12-én reggel hat órakor megnyílnak az urnák országszerte, ezzel valószínűleg újabb izgalmakkal és akár botrányos eseményekkel is szembesülhetünk, ahogy az eddigi választási időszakok során is tapasztalhattuk. A választási plakátok és kampányok már most elárasztják az utcákat, és a jelöltek láthatóan mindent megtesznek a szavazók megnyeréséért, de közben a jogi kiskapuk, amelyek a választási törvényben rejlő hiányosságokból fakadnak, komoly következményeket vonhatnak maguk után.
Kincses István ügyvéd, aki több mint harminc éve foglalkozik jogi kérdésekkel, egyértelműen megállapította, hogy a hazai választási rendszer inkriminált, és a kormány által hozott törvények még inkább teret adnak a manipulációnak. A választási csalás fogalmát így definiálja: minden olyan technikai vagy jogi eljárás, amely megakadályozza a választók akaratának valódi kifejezését. A csalás nemcsak a klasszikus módszereken keresztül léphet a színre, mint például a fiktív ajánlóívek vagy a szavazatvásárlás, hanem a törvények megfogalmazásában is megjelenik.
A választási rendszer a szavazók közvetlen akaratának kifejezésére leginkább a pártlistás szavazásnál ad lehetőséget, ahol minden szavazat egyenlő. Ezzel szemben az egyéni kerületi szavazás során a győztes mindent visz, ami azt jelenti, hogy egyetlen szavazattal, sőt akár nagyon szoros verseny esetén is, a jelölt képes lehet elnyerni a mandátumot. Ez a vegyes választási rendszer évtizedek óta kritikák célkeresztjében áll, és a nemzetközi jogi testületek, mint például az Európa Tanács is rendre felhívják a figyelmet a torzító hatásaira.
A választókerületek önkényes átrajzolása jelentősen befolyásolja a választási esélyeket, és a törvények ezt a jelenséget tovább súlyosbítják. A rendszer átláthatatlansága, valamint a választási bizottságok működésének decentralizálása lehetőséget ad arra, hogy a politikai érdekcsoportok manipulálják az eredményeket. A szavazókörök működése, különösen a mozgóurnás szavazás során, ahol a bizottsági tagok száma drasztikusan lecsökken, szintén érzékeny pontot jelenthet a manipuláció számára.
A jogi kiskapuk, beleértve a segítők alkalmazását olyan szavazóknál, akik nem tudnak önállóan voksolni, szintén teret adhat a visszaéléseknek. A választási bizottságok számára nem kötelező a szavazóhelyiségben való jelenlét a segítő és a szavazónál, így az eljárások során a külső nyomásgyakorlás esetei is rejtve maradhatnak.
Ezen felül, a szavazólapok biztonsági jeleinél tapasztalt homály is problémás, hiszen a választók nem képesek ellenőrizni, hogy valója szavazólap került-e a kezükbe. A törvények nem szankcionálják a biztonsági jel hiányát, így ennélfogva akár hamis lapok is az urnákban landolhatnak.
Összességében a választási rendszer problémái nem újkeletűek, és a folyamatok átláthatatlansága, valamint a jogi kiskapuk bőven elegendő teret adnak a manipulációnak. Kincses István javaslata szerint a megoldások közé tartozna a független delegáltak jelenléte a bizottságokban, a mozgóurnás szavazások dokumentálása, és a választási szavazólapok átláthatóságának javítása a biztonsági jelek nyilvános megismerhetősége révén.
A közelgő választások során elengedhetetlen, hogy a választók figyelmesen nyomon kövessék a szavazási folyamatokat, és akár gyanú esetén jelezzék a visszaéléseket, mert a szavazás tisztasága és a demokratikus értékek megőrzése közös érdekünk.
