Milyen válaszokat ad a kormány a migrációs válságra?
A kormány kétszer is szavazást indított a határsértők kezeléséről, mégsem tartja be az elhatározott intézkedéseket. Miközben az embercsempészeket, akik a menekültválság legfőbb felelősei, szabadon engedte, a déli határon a határsértők száma jelentősen csökkent, hála a szerb hatóságok radikális intézkedéseinek. Eközben Horvátország, eurómilliók támogatásával, kerítés nélkül is sikeresen védi a schengeni határt, mindenféle visszatartó intézkedés nélkül.
A horvát–szerb határon tapasztaltak ellentmondanak a kormány propagandájának, amely szerint a kerítés az egyedüli megoldás a migráció problémájára. Itt nem találkoztunk határzárral, mégis a migránsok száma rendkívül alacsony. A riportban Mihálffy Béla kormánypárti képviselőt is faggattuk a kormány migrációs politikájáról.
Mi derül ki a videóból?
Megmutatjuk, hogy a migrációs útvonalakat nem a menekültek, hanem az embercsempészek formálják, és a horvát határ védelme is hatékony kerítés nélkül. Az itt zajló rendőrségi intézkedések és a modern technológiai eszközök, mint a hőkamerák és mozgásérzékelők, együttesen képesek csökkenteni a határsértések számát. Számszerűen is megfigyeltük, hogy a határsértések drámai módon visszaestek, mivel a migrációs forgalom Bosznia felé terelődött.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet elemzése alapján a magyar kormány által igényelt politikai narratíva és a valóság közötti szakadék egyre jobban látható: nem a kerítés, hanem a rendészet és a jogi keretek közvetítik az eredményeket. A helyszínre érkezve látható, hogy Horvátország is megoldja a feladatot anélkül, hogy feltételezné, hogy a kerítés megoldhatná a helyzetet.
A migrációval kapcsolatos kormányzati ígéretek érvényesülése
Bár a kormány hangsúlyozta, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni és velük szemben eljárásokat kell indítani, a gyakorlatban ez nem valósul meg. A határsértőket visszakísérik Szerbiába anélkül, hogy egyéni vizsgálat alá kerülnének. Ezzel szemben a magyar határon tapasztalható csökkent migrációs nyomás nem ledérülhető a kormány propagandájával, hogy ez a kerítés hatásának köszönhető.
Továbbá bebizonyosodott, hogy az emberek mozgását nem csupán a kerítések határozzák meg, hanem sokkal inkább az embercsempész-hálózatok működése. Miközben a kormány szerint a migráció óriási fenyegetést jelent, a valós helyzet azt mutatja, hogy a rendészeti fellépések és a nemzetközi együttműködések hatásosabbak lehetnek a migrációs válság kezelésében.
Kérdések a határvédelem költségvetéséről
A kormány által emlegetett határzár védelemi költségei körüli átláthatóság is kérdéses. A rendőrségi adatok alapján az ideiglenes határzár működése évente körülbelül 3 milliárd forintba kerül, azonban ehhez még számos egyéb költség is hozzájárul, mint a kerítés karbantartása, a járművek fenntartása, és a rendőrök bére. Így az összköltség valószínűsíthetően magasabb, mint amit a kormány nyilvánosságra hozott.
Összességében a migráció politikai tálalása és a valódi megoldások közötti eltérés mutatja, hogy a helyzet kezelése sokkal összetettebb, mint ahogy azt a kormány állítja. A nyugat-balkáni példák alapján egy sokkal átfogóbb, rendészeti és jogi megközelítés lehet a siker kulcsa a migrációs kihívások kezelésében.
