Merre tart az ezeréves német-magyar kapcsolat a kormányváltás után?
Az új magyar kormány, Magyar Péter vezetésével, megújítani próbálja a mélypontra jutott német-magyar kapcsolatokat. A választások óta számos háttérbeszélgetést folytattam német politikai szereplőkkel, hogy megérthessem, hogyan vélekednek Berlinben a friss magyar kormányról. Az összkép árnyalt: a helyzet nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a magyar fél szeretné, ám optimizmusra is van ok.
A magyar-német kapcsolatok gyökerei Szent István koráig nyúlnak vissza, amikor a király a bajor hercegnőt, Gizellát vette feleségül, megerősítve ezzel Magyarország helyét a keresztény Európában. Az 1989-es határnyitás pedig a német történelmi emlékezet részeként rögzült, amikor a keletnémetek Magyarországon keresztül menekültek Nyugatra. Az utóbbi években azonban a kapcsolatok súlyos mélypontra jutottak, köszönhetően a német cégekkel szembeni politikai támadásoknak, a Fidesz oroszbarát politikájának és az AfD-hez való közeledésnek, ami markánsan csökkentette a bizalmat.
Egyértelmű, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, hiszen a német cégek körülbelül 21 milliárd eurós befektetést képviselnek hazánkban, és mintegy 300 ezer embernek adnak munkát. Az importunk mintegy 25%-a Németországból érkezik, és az exportunk is hasonlóan jelentős mértékben irányul oda. Az összefonódás annyira szoros, hogy ha a német gazdaság tüsszent, a magyar gazdaság azonnal súlyos következményekkel néz szembe.
Az új kormány tehát nem csupán a saját érdekeit védi, hanem a német kormány számára sem lényegtelen a magyarországi stabilitás kérdése. Az ideológiai különbségek, amelyek az elmúlt években a kölcsönös bizalmat megingatták, mára felértékelődtek a jogállami keretek biztosításának igénye mellett, amit Berlin joggal vár el az új magyar kormánytól.
Üdvözlik a váltást, de feltételeik vannak
A német kormány érezhető izgalommal várta az új magyar vezetést, melyet rekordidő alatt fogadtak Berlinben. Külön figyelmet érdemel, hogy a találkozón a német kancellár, aki az 1989-es rendszerváltáshoz hasonlította a magyar választásokat, szolidaritását fejezte ki a jogállam visszaépítése mellett. Ugyanakkor a németek egyértelműen kijelentették: a pozitív kapcsolatok fenntartásához szigorú feltételek társulnak, különösen az uniós források felszabadítása terén, amely már politikai megállapodásra került.
Az új kormánytól elvárják, hogy a bilaterális jogviták ne hátráltassák a csatlakozási fejezetek előrehaladását. Az ukrán uniós csatlakozás kérdése külön figyelmet érdemel, mivel a magyar kormány a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak biztosításával köti össze a támogatását. Az uniós tagállamok közötti együttműködés érdekében fontos, hogy ezt a problémát ne emeljék ki az uniós színtérre.
A gazdasági stabilitás megteremtésének kulcskérdései
A német vállalatok helyzete szempontjából kulcsfontosságú, hogy a különadókat és az adminisztrációs terheket kivezető jogszabályok mielőbb életbe lépjenek. A német cégek számára nemcsak a befektetések számítanak, hanem a biztonságos, kiszámítható politikai és gazdasági környezet is. A főként bajor érdekeltségek, mint az Audi és a BMW, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy stabil, támogató politikai klímában tudjanak működni Magyarországon.
Az orosz energiahordozók kiváltása is sürgető kérdés, hiszen az EU elvárja a tagországoktól, hogy 2027 végéig lemondjanak az orosz olajról és gáztól. A magyar kormány eddig nem adott világos válaszokat a diverzifikáció lehetőségeire, így a német fél arra számít, hogy minden szükséges lépést megtesznek az orosz energiaforrásokról való lemondás érdekében.
A kapcsolatok tehát új alapokra helyeződnek: a német fél konstruktív, kompromisszumkész tárgyalópartnert vár Budapest részéről, aki a nemzeti érdekeit határozottan képviseli, ugyanakkor nyitott a párbeszédre és a konstruktív együttműködésre. Az új kormány eddigi kommunikációja és tervezett lépései bizakodásra adnak okot, főleg, mivel a CDU/CSU párt végleg magának mögött hagyta a Fideszes partnerséget, és új utakat keres.
Az új magyar kormány számára kulcsfontosságú, hogy helyreállítsa a német-magyar kapcsolatokat, figyelembe véve a német fél elvárásait és legfőképpen a jogállam biztosításának szükségességét.
