Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Az Országgyűlés kedden, 2026. június 30-án megszavazta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt, amivel véget ér a politikai célokat szolgáló szervezet működése, amelyet az Orbán-kormány hozott létre. A képviselők közül a Fidesz–KDNP tagjai nem támogatták a javaslatot, míg a Mi Hazánk frakciója tartózkodott. Az új jogszabály értelmében a hivatal a törvény kihirdetését követően tizenöt napon belül megszűnik, és ezzel együtt megszűnnek a folyamatban lévő eljárásai is.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelyet az alkotmányos demokráciák keretein belül nemkívánatosnak tartanak, valójában nem látott el tényleges közfeladatokat, létrehozása pedig kizárólag politikai célokat szolgált. Az intézmény szándékainak középpontjában kritikus újságírók, civil szervezetek és ellenzéki politikai ellenfelek megfélemlítése állt, ami komoly aggodalmakat vetett fel a sajtószabadság megőrzésével és a demokratikus értékek védelmével kapcsolatban.
Lánczi Tamás és a Hivatal végkielégítés nélkül távozik
A hivatal vezetőjét, Lánczi Tamást, 2024-ben nevezték ki, aki a Figyelő című lap főszerkesztőjeként vált ismertté, különösen a civilek listázásáról szóló cikkével. Az Átlátszó ellen indított vizsgálat is e hivatali időszakra esett, amely során a hivatal állítása szerint külföldi támogatások miatt nemzetbiztonsági kockázatot képviselt a szervezet. A hivatal költségvetése 2025-ben meghaladta a hatmilliárd forintot, és Lánczi bruttó ötmillió forint havi jövedelmet szerzett, míg elnökhelyettesei közel négymilliót kaptak. A megszűnés következtében nemcsak Lánczi, hanem az elnökhelyettesei is végkielégítés nélkül távoznak.
A jövő és a jogutód
A hivatal megszűnése után az Igazságügyi Minisztérium lesz a hivatal jogutódja, azonban a törvény külön rögzíti, hogy a minisztérium nem folytathatja a hivatal tevékenységét. Ezzel a lépéssel az új Országgyűlés egyik első intézkedése valósul meg, helyet adva a politikai megfélemlítések eltüntetésének eszméjének a magyar közéletből.
Az események hátterében a kormány által fenntartott intézmények működése és célja, hogy megfelelő keretek között lehessen tájékozódni és véleményt formálni a közélet politikai tényezőiről, hozzájárulva a demokratikus működés és az átláthatóság megőrzéséhez.
