### A Prisztás-ügy és a Roháč-vallomás: Parallelek a Móri ügyhöz
A Prisztás József meggyilkolása körüli események huszonhat év távlatából sem hagyják nyugtot a közvéleménynek. Az ügy politikai botrányokkal teli múltja, a gyanúsítottak hosszú sora, és a jogerős ítéletek ellenére továbbra is kérdéseket vetnek fel. 2020-ban a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy rossz embert ítéltek el a gyilkosságban Hatvani István személyében, és megállapította, Jozef Roháč, a cselekedet elkövetője, a bűncselekmény elismerésével jelentős fordulatot hozott az ügyben.
Roháč vallomása éles ellentétben áll azzal, amit a bíróság korábban megállapított. Az író leveleiben párhuzamot von a 2002-es Móri üggyel, amely szintén súlyos bírói tévedésekkel terhelt. Hatvani István ügyvédje, Dr. Patócs Ilona szerint Roháč tudása az elkövetés részleteiről, és a szemtanúk találkozásai alapján megerősítik Hatvani ártatlanságát. Ugyanakkor a másodfokú bíróság felülbírálta az elsőfokú ítéletet, elfogadva, hogy Hatvani jelentős mértékben hozzájárult a gyilkossághoz, ám Roháč elmondása alapján nem az ő keze volt, amely meghúzta a ravaszt.
Az ügyfüggő pálya a bíróságokon nemcsak Hatvani, hanem Roháč és a tanúvallomások kapcsán is egyre zavarosabbá vált. Bár Hatvani jogi képviselője próbálta kikérni a korábbi elmarasztaló ítéletek felülvizsgálatát, az eljárások során csak a régi tanúvallomások buktatóit tárták fel, amelyek 20-30 év távlatából már erősen megkérdőjelezhetőnek tűntek.
Roháč később egy-egy másik gyilkosságra vonatkozóan is önmagára vállalta a felelősséget, kiemelve, hogy az elítélt Hatvani Istvánnál jóval ártatlanabb szereplőről van szó, akit önkényesen ítéltek el egy olyan ügyben, amely tele van ellentmondásokkal és eljárási hibákkal. Az ő véleménye szerint, a Hatvani ügy mereven emlékeztet a Móri ügyre, ahol ártatlanok bűnhődtek a hibásan kialakított jogi keretek miatt.
A korábbi nyomozók és ügyvédek véleménye megoszlik. Szerintük a rendelkezésre álló információkból kiindulva, Hatvani István nem biztos, hogy az egyetlen felelős, hanem a háttérből irányító Portik Tamás is aktív szereplője volt a gyilkosságnak. Roháč tanúvallomása, mely szerint Hamala megbízta a gyilkossággal, szintén kérdéseket vet fel, mivel Hamala 1998-tól eltűnt, és elmondása szerint Roháč felelős volt az elkövetésért.
A Fővárosi Törvényszék végül megállapította, hogy a bírósági eljárás során feltett kérdések nem csak Hatvani, hanem Roháč bűnösségét is megkérdőjelezik. A folyamatos jogi sajtóhírek és Roháč újabb levelei egy olyan jogi harc képet festenek, ahol a bűnözők és a jogi rendszer hatalmas hátrányban vannak, amely mind a közvélemény, mind a jogi rendszer alapszerkezetét megkérdőjelezi.
A közvélemény és a jogi szakma kérdéseket vet fel: Miért kellene továbbra is büntetni egy olyan embert, akit a körülmények és a helyzet is árnyaltabbnak mutat? Miért nem lehet végre tisztán látni, és meghozni a helyes döntéseket? Az ügy bonyolultsága és a jogi eljárás váratlan fordulatai újabb kihívások elé állítanak minden érintettet, felvetve a jogi igazságszolgáltatás hitelességét is.
