Kivette a Tisza a kifogásolt elemet a törvénymódosító javaslatból
2026. június 23-án a Tisza-kormány bejelentette, hogy eltávolította a törvénymódosító javaslatból azt a részt, amely a kollektív büntetést érintette, és amelyet az Átlátszó kifogásolt. A törvénytervezet, amelyet június 9-én terjesztettek elő, lehetőséget adott volna arra, hogy ha a bíróság az Integritás Hatóság elnökének jogviszonyát megszünteti, automatikusan megszűnjenek a két alelnök jogviszonyai is. Ez a megfogalmazás súlyosan aggályos volt, mivel a magyar jogrend tiltja a kollektív büntetést. A javaslatra reagálva, a sajtótájékoztatón az Átlátszó munkatársai rákérdeztek a kormány tagjaira, akik megerősítették, hogy a szöveg valóban értelmezhető így, de hozzátették, hogy a véleményezési folyamat nyitva áll a módosításokra.
Az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc, 2025 elején hűtlen kezelés gyanújával került a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata alá. Az ügyészség letartóztatása után, több mint egy év elteltével, vádat emeltek ellene, és az összegyűjtött információk szerint több milliós károkat okozott a Hatóságnak. E közben nemcsak a Hatóság bankkártyáját használta fel jogosulatlanul, de jogtalanul juttatta előnyhöz ismerősét.
A vádirat rávilágít arra, hogy a bűncselekmények következményeként 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak. A vádemelés nem vonja automatikusan maga után Bíró Ferenc tisztségéből való eltávolítását; erre az Állami Számvevőszék elnöke javaslatot tehet, amely már folyamatban van. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a vádemelést követően kezdeményezte a bíróság előtt az Integritás Hatóság elnökének jogviszonyának megszüntetését.
A Fővárosi Törvényszéknek 30 napon belül döntenie kell az elnök jogviszonyának megszüntetéséről, azonban a vizsgálatok és a büntetőügy végkimenetele nem befolyásolja a döntést. A javasolt változások szerint az Integritás Hatóság elnöke mellett négy alelnöke is lesz, és ha az elnök vagy alelnökeinek jogviszonya megszűnik, a pótlásra pályázatot kell kiírni, amelyet széles körben hirdetnek.
Ezek a változások nemcsak az Integritás Hatóság jogkörét bővítik, hanem feladatkörét is, hiszen a jövőben a közbeszerzési jogsértések ügyfélszolgálatával is foglalkozhat. Az új, átláthatóbb és felelősségteljesebb működést célzó törvénymódosítások tehát folyamatosan alakítják a közszolgáltatások hatékonyságát. Annak ellenére, hogy a javasolt változások már a parlament szavazása előtt állnak, a közéleti figyelem és az eddig napvilágot látott információk alapján egyértelmű, hogy az új szabályok létfontosságúak az integritás megőrzéséhez a közszolgáltatásokban.
