Az Európai Tanács legutóbbi ülése, amely június 18-19-én zajlott, figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi migráció terén drasztikus szigorítások várhatók az Európai Unióban. E szakmai szigorítások elősegíthetik a TISZA-kormány számára, hogy megőrizze a hazai közvélemény körében népszerű bevándorlásellenes politikát és retorikát. Magyar Péter, a kormány tagja, még a sajtótájékoztatóján is utalt a Fidesz által bevezetett „migránsozásra”, ami rövid távon népszerűséghez vezethet, de hosszú távon az új kormány is migrációs csapdába kerülhet.
A Tanács ülésén elfogadott következtetések világossá tették, hogy a migrációs helyzet kezelésében intenzívebb nemzetközi együttműködés szükséges, különös figyelmet fordítva a külső dimenzióra és a széleskörű partnerségekre. Ez magában foglalja az uniós területen kívüli migráció megakadályozását célzó intézkedések megerősítését is. A TISZA-kormány szempontjából ez azt jelenti, hogy folytatni fogják a szigorítási tendenciát, amely már a két évvel ezelőtt elfogadott migrációs és menekültügyi paktumban is megjelent.
A kormány kommunikációja azonban elmarad az aktuális nemzetközi politikai helyzet követelményei mögött. A magyar politikai táj szépen tükrözi azt a stagnálást, amely a pártpolitikai diskurzusban megjelenik: ki tud jobban ellenállni az uniós rendeletek végrehajtásának. A Fidesz és a Mi Hazánk pártok megrekedtek a 2015-től kialakított antimigrációs narratívában, és nem hajlandók felismerni, hogy a világ és Európa migrációval kapcsolatos megítélése jelentősen változott azóta.
A TISZA-kormány 70%-os támogatottsága mellett is lehetőséget kapna arra, hogy átgondolja a Fidesz által felépített narratívát, de eddig ezt nem tette meg. A politikai klíma elemzése azt mutatja, hogy a migrációról és a vendégmunkásokról szóló témákra irányuló politikai diskurzus még mindig a Fidesz 2015 óta szajkózott retorikai eszközeire épít, holott a valóság gyakran ellentmond ezeknek az állításoknak. Továbbá Magyar Péter nyilvános megszólalásaiban is próbálta átvenni a támadó szerepét, amikor a vendégmunkásokbehozatala kapcsán az előző kormányra hárította a felelősséget.
A migrációs paktum ügyében a TISZA-kormány lavírozása a lengyel minta alapján történik, amelynek célja, hogy engedményeket és mentességeket alakítsanak ki Magyarország számára. Mindeközben a kormány arra is próbálja megoldani a napi 1 millió eurós büntetést, amelyet elődjével együtt örökölt meg az elavult menekültpolitikája miatt.
A sajtóban megjelenő hírek alapján a menekültügy kérdése a TISZA-kormány számára is csapdává válhat, különösen, ha a Fidesz kampányának sikerét megpróbálja elkerülni, miközben a nyilvánosság előtt a “migránstábornak” hirdetett elképzelései is várhatóan ellenzéki támadásokkal találkoznak.
Az észlelhető politikai paradoxon az, hogy míg a kormány elvárható érdekeit próbálja megóvni, folyamatosan szembesül a civil szervezetek és jogvédő csoportok követeléseivel. A TISZA nemcsak a büntetést kockáztatja, de a kormányzat által ígért emberséges magyarországi politikával is ellentmondásba kerülhet. Az adódó politikai csapdák mellett a kormány kénytelen lépni, és infrastrukturális megoldásokat kidolgozni a menekültügyi kérelmek szabályozásának érdekében, ami elkerülhetetlen a uniós elvárások teljesítéséhez.
A jelenlegi migrációs diskurzusban tehát világosan látszik, hogy a TISZA-kormány nem kerülheti el a kormányzati szigorítások és az elvárt menekültügyi eljárások közötti feszültséget, ezen kihívások kezelése pedig már a jövő politikai arculatának meghatározása szempontjából is kulcskérdésnek tűnik.
