Paks II: A Költségek Kérdése és Az Orosz Szerepvállalás
A Paks II projekt körüli költségek egyre inkább aggasztják a kormányt, mivel a nyilvánosság számára eddig homályban maradt, hogy a kezdetben megállapított 12,5 milliárd euróra mennyivel számíthatunk a végső költségvetésben. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov, a közelmúltban azt állította, hogy az orosz vállalatok számára 1,15 trillió rubel, azaz körülbelül 4600 milliárd forint értékű megrendelések várhatóak a projekt keretein belül. Ezzel szemben a magyar kormány, a külügyminiszter Szijjártó Péter szavaival élve, elkerüli a konkrét számok közlését, ezzel fokozva a ködösítést a projekt finanszírozásával és költségeivel kapcsolatban.
A 2014-ben aláírt szerződésben rögzített 12,5 milliárd eurós költséggel a Paks II építkezéséről több mint 4000 milliárd forintos értéket képviselt. A költségek emelkedésének lehetőségét az Országgyűlés a kormány javaslatára törvénymódosítással fogadta el. Ennek ellenére a kormány részéről konkrét számokat, illetve előrejelzéseket máig nem osztottak meg a közvéleménnyel, a költsègét a magyar adófizetőknek kell viselniük.
A Roszatom becslései szerint a költségek 40%-át magyar vállalkozások által történő kivitelezés adja, míg a fennmaradó 60% orosz cégeké. Ez alapján a teljes költség valószínűleg két trillió rubel körüli lehet, amely körülbelül 8 ezer milliárd forintot képvisel, azaz a Paks II eredeti tervezett költségét megduplázza.
Szijjártó Péter szavai, miszerint „ne vicceljenek” az ellenzék által felhozott költségbecslésekkel kapcsolatban, arra utalnak, hogy a kormány nem rendelkezik pontos információkkal a költségekkel kapcsolatban. Az orosz megrendelések mértéke és az ebből eredő költségek rejtve maradnak, s a nem orosz beszállítók bevételeiről sem esik szó, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A beruházás transzparenciájának hiánya, a kormány hallgatása és a Roszatom készsége, hogy üzleti titokként kezeli az adatokat, komoly aggodalomra ad okot a költségvetési pénzek kezelésével kapcsolatban. A projekt jövője és költségvetése továbbra is nyitott kérdés, amelyért a döntéshozók felelőssége eléggé megkérdőjelezhető.
