Az állam CT- és MR-készülék beszerzései és az egészségügyi várólisták helyzete
2026. március 4-én érkezett a hír, miszerint az állam alig 4 milliárd forintból összesen 11 CT- és MR-készüléket vásárolt több kórház részére. A beszerzést Takács Péter egészségügyi államtitkár tavaly novemberi bejelentése keretében tette lehetővé, amelynek célja a magyar egészségügyi ellátórendszer korszerűsítése volt.
A legfrissebb adatok szerint a beszerzés során 3,9 milliárd forint közpénzt költöttek, ami a kórházak diagnosztikai lehetőségeinek bővítését célozta. Mivel míg Takács Péter korábban azt állította, hogy a várólisták csökkentésére irányuló erőfeszítések partnerei, a kórházak visszajelzései ellentmondásosnak bizonyultak.
A CT és MR technológiák elérhetősége alapvetően befolyásolja a betegellátás hatékonyságát, hiszen ezek a berendezések hozzájárulnak a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításához, így javítva az ellátás minőségét. Fontos kiemelni, hogy a legmodernebb berendezések képesek csökkenteni a vizsgálati időt és az invazív beavatkozások szükségességét, amely a betegek számára is kedvezőbb kimenetelt biztosít.
Mivel Takács Péter többször is hangsúlyozta a várólisták lerövidítésének fontosságát, az iparág szereplőitől beérkező válaszok minden várakozást felülmúltak. A kórházak jelezték, hogy jogszabályi értelemben nincsenek hivatalos várólisták, és a vizsgálatok előjegyzési szisztémán keresztül zajlanak. Ez a megközelítés viszont kérdéseket vet fel – hogyan értelmezhető a várakozási idő csökkentése úgy, hogy a betegellátás terheit máshol nem érzékelik javuló mértékben?
A Belügyminisztérium kezdeményezésére benyújtott közérdekű adatigénylés alapján világossá vált, hogy az adatok feldolgozása és a kórházak válaszai alátámasztják a problémát. Az egészségügyi intézmények közül a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház az első, amely júniusban megkapta az új CT-készüléket. Az erről készült adatok azt mutatták, hogy a diagnosztikai vizsgálatok száma nem nőtt jelentősen a bevezetés után, ami arra utalhat, hogy a rendszer átalakítása valójában nem érte el célját.
Emellett a 2023-as parlamenti döntés értelmében az állami tulajdonú CT és MR berendezések használata 2024 novemberében kezdődött volna, de ezt a határidőt 2025 novemberére elhalasztották, mivel az állam nem készítette el időben a szükséges beruházásokat. A tervek szerint 30 új CT- és 14 új MR-készüléket kellett volna megvásárolni, azonban a részletek még mindig nem nyilvánosak, és sok kérdés marad megválaszolatlanul.
A CT- és MR-készülékek beszerzése mindössze fillérekbe kerül az állami költségvetés számára, mivel az átlagos ár kórházanként csupán 355 millió forint. Példának okáért a 2025-ös nemzeti konzultáció reklámköltségei meghaladták a 12 milliárd forintot, így a kérdés, hogy vajon hol van a prioritás a közegészségügy és a politikai kommunikáció között.
Az új diagnostikai berendezések iránti igény és elérhetőség kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a korszerű képalkotó technológiák nem csupán a betegellátás minőségén, hanem a kiadásokon is jelentős hatást gyakorolnak. Mindezek fényében a helyzet megoldása érdekében sürgős és átfogó intézkedések szükségesek, amelyek nem csupán a technológiák frissítésére, hanem a várások és a hozzáférhetőség kérdéseire is figyelmet fordítanak.
