Az energiahatékonyság kérdése: a kormány döntései és következményei
Az elmúlt években 15 kormányhivatal számára körülbelül 30 milliárd forintot fordítottak korszerűsítésre, amelynek eredményeként az energiafogyasztás 40-50%-kal csökkent, főként a szigetelések következtében. Lázár János 2015-ben jelentette be, hogy a kormány nem tervez lakossági energiahatékonysági felújításokat, csupán intézményi szinten kíván uniós támogatást biztosítani. Azóta a kormány elsősorban a magas energiaárakkal ijesztgeti a lakosságot, míg a „rezsicsökkentést” az adókon keresztül finanszírozzák a vállalatok és a lakosok.
Az akkori miniszter, Lázár János kijelentette: „Európai uniós pénzből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz.” A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és az Energiaklub is kritikát fogalmazott meg, kiemelve, hogy ez a döntés óriási nemzetstratégiai hiba lehet, figyelembe véve az Európai Bizottság és a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia állásfoglalásait a lakossági energiahatékonyság fontosságáról.
A kormány az „rezsicsökkentést” emlegeti, amelyet valójában közpénzekből finanszíroznak, így a lakosság a saját befizetett adóiból részesül a kedvezményekből. Az igazi rezsicsökkentés a lakóingatlanok megfelelő felújítása és hőszigetelése lenne, amelyhez a kormányhivatalok energiafelhasználásának alakulását vizsgálva arra lehet következtetni, hogy a korszerűsítések komoly megtakarítást eredményeztek.
Az energiafelhasználás csökkentésére irányuló törekvések során a helyi kormányhivatalok jelentős lépéseket tettek; például geotermikus energia hasznosítására, napelemes rendszerek telepítésére és hőszivattyúk üzembe helyezésére került sor. A felújítások során a megtakarításokat folyamatosan nyomon követik, és látható, hogy sok területen a gázfogyasztás 40-50%-kal esett vissza 2024-re, összehasonlítva a 2017-es adatokkal.
A hőszigetelési program keretében Pest megye kormányhivatala például 1,44 milliárd forintot fordított felújításra. A kormányhivatalok felújításainak hatásait, mint a Csongrád-Csanád, Somogy és Vas megyei kormányhivatalok tapasztalatait, kiemelik a kormányzat azon szándékával, hogy energiatakarékosabb működést biztosítsanak.
A piaci gázárak alakulását tekintve, 2020-ban 243 forintra emelkedett, majd az orosz-ukrán konfliktus hatására 2022 nyarán 1400 forint körüli szintre ugrott, ami a lakossági árat szorították feljebb. Az MVM a hatósági árak miatt jelentős közpénzeket kapott a kormányzattól, míg a lakosság ezt az adókon keresztül finanszírozza.
A lakossági fogyasztás csökkenése érdekében a kormány lépései a szigetelés mértékének növelését és a hatékonyabb energiafelhasználást célozzák meg. Azonban a felújítással kapcsolatos kormányzati döntések, különösen a 2015-ös irányvonal, komoly hatással voltak arra, hogy a lakosság ma magas energiaárakkal küzd.
A rendelkezésre álló adatok és a szigetelési programok esetleges megvalósítása azt sugallja, hogy ha a kormányzati döntések más irányt vettek volna, a lakosság energiafogyasztása és az ehhez kapcsolódó költségek is jelentősen kedvezőbben alakulhattak volna.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy a lakossági energiahatékonysági programok elmaradása és a kormányzati támogatások nem megfelelő terjesztése nemcsak a környezetünkre, hanem a gazdaságra is hosszú távon negatív hatással van.
