Újraindul a Pázmány Campus 110 milliárdos tenderének jogi vitája
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kivitelezésére kiírt 110 milliárd forintos közbeszerzési tender körüli jogi harc ismét fellángol. A KÉSZ Építő Zrt., amely a legolcsóbb ajánlatot tette, most bírósághoz fordul, miután kizárták a versenyből. A tenderen a kormányközeli West Hungária Bau, a Bayer Construct Zrt. és a Laterex Zrt. kapták a győztes ajánlatot, azonban a KÉSZ Zrt. azt szeretné elérni, hogy az eljárás ismételten, tiszta verseny keretein belül folytatódjon.
A KÉSZ Építő Zrt. korábban már megtámadta a tavalyi közbeszerzés eljárását, amely során az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a nyerteseket hirdette ki. A pályázat eredményeképpen a West Hungária Bau, a Bayer Construct Zrt. és a Laterex Zrt. 109,9 milliárd forintos ajánlatával nyert, azonban a KÉSZ Zrt.-t kizárták, holott 11 milliárd forinttal kedvezőbb árat kínált. A cég akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, ám a testület a minisztérium álláspontját támogatta, és elutasította az ajánlatuk érvényességét.
A KÉSZ Zrt. most újabb vitarendezési kérelmet nyújtott be, és megjelentek a tender nyerteseinek kapacitásnyújtó szervei körüli szabálytalanságok gyanúja is. A cég álláspontja szerint a nyertesek közül egyik kapacitásnyújtójuk, a PROVIM Kft., a közbeszerzés idején beolvadt, így az ÉKM jogi kötelezettsége lett volna lehetőséget adni a helyzet tisztázására.
Az ÉKM a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megvédte a döntést, ugyanakkor eljárásbeli hibák miatt 10 millió forintos bírságot szabtak ki a minisztériumra, mivel jogsértően korlátozták az iratbetekintési jogot.
A KÉSZ Zrt. úgy véli, hogy a nyertes ajánlattevő által érvényesített szakember részvétele összeférhetetlenségről tanúskodik. Az ÉKM vizsgálatot kellene folytasson, és ha a gyanú beigazolódik, akkor a nyertes ajánlatokat érvényteleníteni kellene, ezzel kiemelve a szükséges átláthatóságot és tiszta verseny biztosítását.
A KÉSZ Építő Zrt. képviselői hangsúlyozták, hogy a törvényesség és a tiszta verseny érdekében nem kívánják feladni a harcot a bíróságon sem, és remélik, hogy a jogi eljárás végén tiszta és átlátható döntés fog születni az ügyben.
Az ügy folytatása újabb figyelmet irányít a közbeszerzési eljárások tisztaságára és a kormányzati döntések mögötti érdekekre, amelyek továbbra is kulcsszerepet játszanak az építőiparban, különösen nagyobb közberuházások esetén.
