A német politikai közép válsága
2026. július 3-án a német kormánykoalíció, amely a CDU/CSU és az SPD pártokból áll, történelmi mélypontra jutott, jelentősen csökkent a támogatottságuk. Az CDU, Friedrich Merz vezetésével, mindössze 22%-os népszerűséggel bír, míg az SPD támogatottsága csupán 12%-ra csökkent. Ezzel szemben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 26%-os támogatottságot ért el, és már országosan a legnépszerűbb párt, emellett ősztől kormányra kerülhet az egyik keleti tartományban.
A német közélet helyzete az AfD felemelkedésével vált igazán problémássá, amely a politikai közép válságának következményeként jött létre. Roman Deininger, a Süddeutsche Zeitung főszerkesztő-helyettese szerint a politikai közép, a nehéz gazdasági helyzetekre adott válaszaikkal kudarcot vallott. Az AfD sikerét nemcsak a kormánnyal, hanem a baloldali politikával szembeni általános elégedetlenség is táplálja, mivel sok választó radikális változást szeretne, elsősorban a jövőbeni kormányzási irányvonal során.
Kormányzati válság és reformkésedelem
A tavaly májusban megalakult nagykoalíció számos ígéretet tett a gazdaság fellendítésére és az életkörülmények javítására. Ennek érdekében a kormány 500 milliárd eurós infrastrukturális hitelkeretet léptetett életbe, de a pénz nagy részét inkább a költségvetési hiány finanszírozására költötték, nem pedig a régóta halogatott reformok végrehajtására. A CDU adócsökkentéseket, míg az SPD a jóléti kiadások megőrzését szorgalmazta, így az adó-, nyugdíj- és egészségügyi reformok továbbra is váratnak magukra.
Ennek következtében az SPD helyzetét jelentősen megnehezítették a tavaszi tartományi választásokon elszenvedett vereségek, ami csak tovább fokozta a párt óvatosságát a szavazóikat érintő reformok bevezetésével kapcsolatban. Deininger megjegyzi, hogy a CDU-n belül is megjelentek feszültségek, ahol fiatalabb politikai csoportok próbálják érvényesíteni saját elképzeléseiket, sok esetben pedig akadályozzák a szükséges reformok végrehajtását.
Az AfD népszerűségének növekedése
Az AfD megerősödése nem csupán a kormányzati válságnak, hanem a politikai közép általános gyengeségének következménye is. A párt, amelyet sokáig alábecsültek, ügyesen kihasználta a migrációs válság és a Covid-járvány során kialakult elégedetlenséget is. A választók sokasága a radikális változások szószólójává vált, a párt, bár nem kínál konkrét megoldásokat, populista üzeneteivel mégis sikeresen hódította meg a választókat.
Az AfD népszerűsége a keleti tartományokban még nagyobb, ahol már 42%-os támogatottsággal bírnak. Deininger hangsúlyozza, hogy az afeletti támogatottság az alapja lehet a kormányzati pozíció megszerzésének a közelgő választások során, hiszen az AfD számára a kormányba kerülésüket egyedül kellene biztosítaniuk, mivel más pártok nem hajlandóak szövetséget keresni velük.
A jövő kilátásai
Az AfD kormányra kerülése potenciálisan súlyos következményekkel járhat. Amennyiben ezáltal jogosultságokat nyerhet, például titkosszolgálati hozzáférést, az alapvetően megváltoztathatná a német politikai tájat, hiszen a párt nem tükrözi a demokratikus intézmények tiszteletét. A CDU-nak így szembe kell néznie a nehéz választással: képes-e megakadályozni az AfD hatalomra jutását anélkül, hogy saját magát is aláássa.
Ezek után a német politikai közép számára elengedhetetlen, hogy sikeres reformprogramokat működtessenek, amelyek hitelesítik a választók szemében a politikai közép létjogosultságát. A nyár folyamán a kormánykoalíciónak fel kell készülnie, hogy kompromisszumokra van szükség a politikai stabilitás érdekében.
Dóka Milán (Berlin)
