Bukhatják a helyi gazdák a földbérlést egy decemberi törvénymódosítás miatt
2026. január 15. Egy decemberben végrehajtott törvénymódosítás megnyitotta a magyar termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt, ami aggodalomra ad okot a helyi gazdák számára. A jogszabály eltörölte azt a fontos korlátozást, amely eddig megakadályozta, hogy földet vásárolhasson bárki, aki nem műveli a területet. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a változás a kisebb gazdálkodók, így a helyi termelők ellehetetlenüléséhez vezethet, miközben a nagyobb pénzügyi háttérrel rendelkező csoportok előnyre tesznek szert. Az Agrárminisztérium álláspontja, miszerint minden rendben van, nem oszlatja el a gazdák aggodalmait, hiszen a részletes kérdésekre nem nyújtanak válaszokat.
Az elmúlt évszázadban a földvásárlások számos változáson mentek keresztül, a magyar mezőgazdaságot folyamatosan érintették a jogi korlátozások. Korábban érvényben lévő, gazdákat védő megállapodások most durván módosultak, és a helyi érdekek háttérbe szorulhatnak. Az új szabályozás értelmében a földbérlési jogkörök is átalakulnak. Eddig az a gazda, aki már bérelt földet, vagy aki a birtokpolitikába tartozott, előnyt élvezett, most azonban a földtulajdonosok dönthetik el, hogy kinek adják bérbe a földjeiket, ezzel kiszorítva azokat, akik az eddigi feltételek alapján jogosultak voltak a bérlésre.
A legfrissebb jogszabályi változások következtében a földtulajdonosok a bérleti szerződéseket kedvük szerint újra tárgyalhatják, ám ez sarkallja a kisebb gazdákat arra, hogy vajon jövőjük biztosított-e még, vagy a távoli nagy üzletemberek, spekulánsok férkőznek be a mezőgazdaság szívébe.
Az Agrárminisztérium kommunikációjában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági működés során a földet bérelni kívánóknak továbbra is csak földművesként minősülő természetes személyek adhatnak bérbe területeket, amely maximum 300 hektárra vonatkozik. Ez a rögzített kritérium azonban nem befolyásolja a helyi gazdálkodók helyzetét, akiknek a támogatások igényléséhez is olyan jogi keretekre lenne szükségük, amelyek védik őket a nagyobb tőkerendelkezésű befektetőktől.
A legújabb jogszabályváltozások kapcsán a közönség felé egyértelműbb tájékoztatásra lenne szükség. A hátrányos helyzetű helyi gazdák érdekeit képviselő szakszervezetek és agrárkamara is hallgat, a legfontosabb kérdések pedig megválaszolatlanul maradnak. A szakértők aggasztónak látják a befektetők elégedett mosolyait, ami egy újfajta földpiaci spekulációt jelez a jövőben, ám a helyiek jogai még most is a háttérbe szorulhatnak.
A változások következményeként az Agrárminisztérium előtt a feladat, hogy a gazdák érdekeit aktívan képviselje, és biztosítsa, hogy a magyar mezőgazdaság a jövőben is a helyben élő gazdák kezében maradjon. A mezőgazdaság nem csupán gazdasági szegmens, hanem a közösségek életének alapja, amiért fontos harcolni.
Segesvári Csaba
