Rendkívüli ingatlanértékesítés a Belügyminisztériumban
Az állam egy újabb figyelemre méltó lépést tett, amikor eladta a Belügyminisztérium Duna-parti épületegyüttesét, egy olyan ingatlant, amely évtizedeken át a hatalom és az irányítás szimbóluma volt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt licit során mindössze egyetlen ajánlat érkezett, amely elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a 譲譲 bérleteit záróértelemben megkapja a vevő. Az árverés 50,7 milliárd forint értékben zárult, és az ingatlanok alkalmazásának vége a tervek szerint 2026. január 15-én esedékes.
A kínai gigahitel szerződés nyilvánosságra hozatalának következményei
Rohamosan nő a közérdekű adatok iránti igény, amikor a bíróság úgy döntött, hogy a kormány által tavaly tavasszal megkötött kínai gigahitel szerződése közérdekűnek minősül. Az Államadósság Kezelő Központnak 15 napon belül kötelező nyilvánosságra hoznia a szerződést, amely a költségvetési finanszírozás szempontjából kulcsfontosságú. A bíróság indoklása világos: közpénzről van szó, amelynek visszafizetését az adófizetők vállára helyezik. Az ÁKK fellebbezése a döntés ellen árulkodó lehet a kormány átláthatósági szándékairól.
Az ingatlanértékesítések mögött álló motivációk
A Belügyminisztérium eladásán túl a kormány egy másik állami ingatlan értékesítését is tervezi, amely felveti a kérdést: mi motiválja ezeket az eladásokat? A belvárosi palota, amely az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának székhelye, négyzetméterenként 1,1 millió forintos áron keresi új gazdáját. Hadházy Ákos független képviselő figyelmeztet arra, hogy egy ilyen áron egy panelt sem lehet már venni. Ezzel a döntéssel a kormány lehetőséget ad arra, hogy értékes ingatlanok vándoroljanak irreális árakon.
Közérdekű adatok: Az átláthatóság harcának újabb fejezete
Az egyre sürgetőbb közérdekű adat-igénylések válaszaiként a kormányzat sótlan módon próbálja titokban tartani az általa hozott döntéseket. Az azonban, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bírói döntésekkel próbálják megakadályozni, hogy így tegyenek, új szintet jelent a társadalom és a politika közötti feszültségben. A jog védelme mellett a közvélemény érdekeit is érvényre kell juttatni, ezért minden felfedett titok egy újabb lépés az átláthatóság irányába.
Végállomás vagy csak egy újabb buszmegálló?
Az eddigi fejlemények tükrében felmerül a kérdés: valóban végleg eladja a kormány a köztulajdont, vagy csak egy kis ideig elrejti? A politikai átalakulások és az állami vagyon privatizációjának irányvonala különösen aggasztó, hiszen a jövő nemcsak a költségvetésre, hanem a társadalom egészére is hatással lesz. Egy biztos: a történések folytatódnak, mert a hatalom és a pénz sosem alszik.
Forrás: atlatszo.hu
