Ukrajna szomszédai válaszúthoz érkeztek
Vitalij Portnikov, népszerű ukrán elemző, történelmi párhuzamokat hoz fel az orosz agresszióval kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy Moszkva semmilyen körülmények között nem áll le. Az európai és amerikai hatóságok egységes fellépése kulcsfontosságú lenne a transzatlanti együttműködés megerősítésében, és a kollektív biztonságba vetett hit helyreállításában.
A Lengyelországot ért orosz dróntámadást követően született remények azt sejtették, hogy a NATO túllép a deklaratív politikán, és a szomszédos országok is aktívan megerősítik Ukrajna támogatását. A várakozások helyett azonban egy új törésvonal kialakulását láthatjuk, amely az addigi egység helyett inkább megosztottságot hoz el.
A szétesés veszélyei
A szomszédos országokban terjedő összeesküvés-elméletek – miszerint Ukrajna provokációja áll a drónok bevetése mögött – a Kreml propagandájának visszhangját adják, és a közbeszéd részévé váltak. Ezt a logikát már láthattuk korábban is a történelemben, például Hitler Szudéta-vidéki politikája során, amikor is a németek agresszióját mentségekkel próbálták magyarázni, a csehek hibáztatásával.
Mindeközben a közép-európai politikai diskurzus újra meg újra alternatív narratívákat gyárt, amelyek Kijevet, és nem Moszkvát hibáztatják. Ez a megoldás ismét csak bátorítja Putyint a további lépésekre, ha Közép-Európa nem mutat erőt.
Balkáni leckék
A Balkán tapasztalatai is árulkodóak. Milošević agressziója idején a Nyugat próbálta kezelni a konfliktust belső problémaként, ami végül a legnagyobb európai tömeggyilkossághoz vezetett, Srebrenicához. Ezt a megbékélési logikát újra visszaköszönhetjük ma, amikor Ukrajnát – és nem Oroszországot – konferenciákra hívják, így teret adva a nemzeti érdekek sérülésének.
A káosz taktikája
A legnagyobb veszélyt nemcsak a NATO területére berepülő drónok jelentik, hanem sokkal inkább a társadalom kohéziójának megingatása. A Kreml tudja, hogy a káosz és a bizalmatlanság gyorsabban rombolja le Európát, mint bármely fegyver.
Az európai országok közötti megosztottság megkönnyíti Moszkva számára, hogy egyes politikai erőkre támaszkodva manipulálja a helyzetet, különösen akkor, ha a hatalomra szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali politikai szegmensek kerülnek.
Megoldási lehetőségek
Ukrajna a túlélési terve keretében nem csupán az agresszió áldozataként jelenik meg, hanem megrajzolja Közép-Európa egyetlen reális jövőképét: az EU-integrációt, jószomszédi kapcsolatokat és biztonsági rendszert, amely a szolidaritáson alapul.
Ehhez azonban elengedhetetlen az Egyesült Államok aktív szerepvállalása is. A félelmet cselekvéssé csak Washington tudja alakítani, és ha nem reagálunk határozottan, Oroszország újabb lépésekre fog számos országban rákényszeríteni.
A válaszra váró kérdés az, hogy képesek-e a szomszédos államok a félelem helyett a szolidaritás útját választani? Eredményeként ez nem pusztán Ukrajna, hanem az egész régió jövőjét befolyásolhatja.
Vitalij Portnikov cikke az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézet megbízásából készült, az Európai Unió támogatásával.
Forrás: atlatszo.hu/vilagterkep/2025/10/14/kijivi-elemzo-ukrajna-szomszedai-valaszuthoz-erkeztek/
