Az ukrán válság mélységei és a béketárgyalások esélyei
Az ukránok az elmúlt hónapokban a háború talán legkomolyabb kihívásait élték át, amely Oroszország téli hadjáratával kezdődött, célja pedig az ukrán energetikai infrastruktúra tönkretétele volt. Az amerikai közvetítéssel Kijev és Moszkva közötti tárgyalások lehetősége napokon belül újra felmerülhet, a békére vonatkozó megállapodás reményében. Tíz hónappal a konfliktus legújabb szakasza után Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, Makai József és Zubor Zalán a helyzetről és a potenciális megoldásokról beszélgettek az Átlátszó Podcastban.
Az orosz-ukrán háború ötödik évébe lépett, és jelenleg nincs jele annak, hogy a legnagyobb európai fegyveres konfliktus a második világháboró óta hamarosan véget érne. A podcast során a résztvevők áttekintették a háború jelenlegi állását, valamint a békeszerződés létrejöttének esélyeit.
2022. február 24-én, Vlagyimir Putyin utasítására az orosz csapatok több irányból betörtek Ukrajna területére, az Egyesült Államok pedig arra számított, hogy Kijev gyorsan elesik. Az orosz hatóságok célja a háborúval az volt, hogy egy bábkormányt állítsanak fel Ukrajnában. Azonban az ukrán nép kitartása meghiúsította ezeket a terveket; az ukránok, akikről jelentős mértékben alábecsülték a fegyveres ellenállásukat, nem adták fel a harcot.
Orbán Viktor a közelmúltban arról beszélt, hogy a konfliktus kirobbanása körüli viták a mai napig folytatódnak. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háború oka Moszkva ellenőrzési vágyában rejlik, amelynek célja Ukrajna befolyásának és területi szuverenitásának korlátozása. Az orosz vezetés igyekszik visszaállítani azt az állapotot, amikor a volt Szovjetunióhoz tartozó területek az ő érdekszférájukba tartoztak.
Bátor ellenállás és a háborús veszteségek
Az ukrán nép azonban nem adta fel, a 2022-es orosz terveket számos ellentámadás súlyosan megrongálta. Ennek ellenére a 2023-as ukrán ellentámadások nem hozták meg a várt fordulatot a háború menetében. A frontok tekintetében a mozgás lassú, és a harci cselekmények korlátozottak. Kramatorszk például súlyos harcok színhelyévé vált, a városban már az evakuációs tervek is előrehaladtak.
Az áldozatok száma mind a két fél esetében óriási. Nyugati források szerint az orosz veszteségek körülbelül 1,2 millió főre tehetők, ebből 325 ezren hunytak el. Az ukránok körülbelül 600 ezer áldozatról számoltak be, különösen, mivel a civil károk is folyamatosan nőnek: 2022-ben 2514 civil halt meg, a civil áldozatok száma 31%-kal emelkedett 2024-hez képest.
A tárgyalások kilátásai és a háború jövője
Az elkövetkező napokban a hosszas tárgyalásokat várják a felek, ám eddig nem hoztak eredményt. Az orosz követeléseik között szerepel, hogy az ukránok vonuljanak ki a Donyeck körzetéből, illetve korlátozzák katonai erejüket és tartózkodjanak a NATO-csatlakozástól. Oroszország hangoztatja, hogy nem ellenzi Ukrajna EU-tagságát, ám egyértelműen elutasítja az európai katonák jelenlétét a szomszédságában.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke javasolta a konfliktus jelenlegi homlokvonalainak befagyasztását, de Putyin kategorikusan kizárta a tűzszünet lehetőségét, és átfogó békeszerződést akar. Az amerikai közvetítők mindkét fél érdekét támogatják, és Donald Trump elnök is feszít az előrehaladás mögött a júniusi időpont kapcsán, hiszen az Egyesült Államok politikai helyzete is érinti a konfliktus kimenetelét. Az uborkaszezon közeledtével a politikai döntéshozók megpróbálják felgyorsítani a folyamatokat.
Mindeközben egyértelmű, hogy a tűzszüneti megállapodás elérésekor Ukrajna belpolitikai helyzetét is figyelembe kell venni, így a választások, népszavazások előkészítése is elképzelhető a jövőben, mindez – a háborúval kapcsolatos több kiélezett helyzet ellenére – az újabb áldozatok elkerülése érdekében.
