Az állami szektor közpénzes közbeszerzései rendkívül jelentős összegeket mozgatnak, évente több ezer milliárd forintot költve el. A Közbeszerzési Hatóság éves jelentése bemutatja, hogy milyen környezetben zajlik a közpénzekért való verseny, és elemzi, mennyire kedvezőek a feltételek a kis- és közepes vállalkozások számára. Az utolsó, 2025-re vonatkozó adatok azt mutatják, hogy nemcsak a közbeszerzési eljárások mennyisége, hanem a nyertes kisvállalkozók száma is csökken.
A Közbeszerzési Hatóság legutóbbi, 2025. évi összefoglalójából kiderül, hogy összesen 6923 eredményes eljárás zajlott, a teljes érték 4278,2 milliárd forintra rúgott, 15511 szerződést hozva létre. A jelentés rávilágít arra is, hogy a közbeszerzési rendszer nagyobb beruházások irányába mozdult el, egyben 831 jogorvoslati folyamat indult a kiszabott bírságok, melyek összege meghaladta az 1,3 milliárd forintot.
A közbeszerzési ágazat állapotának fenyegető jelei közé tartozik az építési beruházások csökkenése. A Közbeszerzési Hatóság statisztikái szerint az ilyen típusú szerződések száma folyamatosan csökkent, ami mögött az építőipari alapanyagárak drasztikus emelkedése, valamint a háborús helyzet okozta ellátási problémák húzódnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2021-es évhez képest az építőipari alapanyagok árindexe közel 48,8%-kal nőtt.
A közbeszerzések versenyképességét érintő egyik aggasztó trend az egyajánlatos eljárások növekedése, amely a verseny hiányára utalhat. Az utolsó évek adatai szerint az egyajánlatos szerződések aránya a nemzeti eljárásrendben stabilizálódni látszik, 13,3%-on, ami nem kedvez a piaci verseny fenntartásának. A Közbeszerzési Hatóság megjegyezte, hogy a 2025-ös évben az árubeszerzések aránya kiemelkedő volt, miközben az építési beruházások aránya jelentősen csökkent.
A nyertes kisvállalkozók arányának csökkenése is aggasztó jelenség, amely a kormány által hangoztatott vállalkozásbarát politika hatékonyságát kérdőjelezi meg. A Közbeszerzési Hatóság statisztikái szerint 2023 óta a nyertes kkv-k aránya az összes megkötött szerződésben csökken, míg a KKV-k bevételei és száma is visszaesett a gazdasági recesszió és az infláció következtében.
Az eljárási típusok alakulásáról beszélve fontos megemlíteni, hogy bár a nyílt eljárások, amelyek közvetlen versenyt generálnak, csökkentek, addig a meghívásos eljárások száma nőtt. Ez az eljárás a közbeszerzési piacon több szereplő megszólítására, és a verseny növelésére hivatott, viszont a statisztikák szerint a meghívásos eljárások válnak a dominálttá.
Ezek a tényezők rávilágítanak a közpénzgazdálkodás körüli problémákra, és arra, hogy a közbeszerzési rendszerben a verseny csökkentése nem csupán a kisvállalkozások, hanem az egész gazdaság számára kedvezőtlen következményekkel járhat. Érdemes figyelemmel kísérni a közbeszerzési intézkedések alakulását, hogy a közpénzek elköltésének átláthatóságát és a versenyképességet fenntartsák.
