Túlárazás gyanúja Mészáros-cég tenderével kapcsolatban
A rendőrség nyomozást indított egy közbeszerzési eljárás ügyében, amely során Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt. nyert el egy tendert 2022-ben. A nyomozás célja a túlárazás és összejátszás gyanújának kivizsgálása, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban bírságot szabott ki a tenderrel kapcsolatos kartellezés miatt. Két évvel ezelőtt a GVH megállapította, hogy a Homlok-cégeket kérdéses árfolyamon bírságolták meg, holott ők körülbelül feleannyiért végezték volna el a munkát, mint Mészáros cége.
A közbeszerzési eljárás címe „Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések 2. ütemének részbeni megvalósítása”. A Magyar Közlönyben megjelent felhívásra az NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) által kiírt tenderre hat cég jelentkezett, köztük a V-Híd, mely végül a legmagasabb ajánlatot tette. A GVH szerint a Homlok-cég és az Inter Mobility Kft. tiltott módon játszott össze az ajánlatok benyújtása előtt, mivel a Homlok-csoport irányítása alatt álló tanácsadók segítették a pályázati anyagok elkészítését.
Az ajánlatok alapján a Homlok Építőipari Kft. 18,4 milliárd forintos, az Inter Mobility Kft. 19,6 milliárd forintos ajánlatot tett, míg a V-Híd 35,4 milliárd forintért nyert. A GVH a Homlok Kft.-re és Zrt.-re összesen 1,2 milliárd forint bírságot, míg az Inter Mobility Kft.-re 30 millió forint bírságot szabott ki.
Az ügy további különleges szála, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is feljelentést tett az ügyben, amely kiterjed a túlárazás és a versenyellenes magatartás gyanújára. Az érintett tender becsült értéke 24,9 milliárd forint volt, míg Mészáros Lőrinc V-Híd cége 35,4 milliárdos összeget ajánlott, amely éles eltérést mutatott a Homlok-cég által benyújtott, lényegesen alacsonyabb értékű ajánlatoktól.
A GVH és Hadházy feljelentései alapján a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyesítette a két ügyet, és a vizsgálat célja a versenyjogi előírások megszegésének kiderítése. A kérdéses eset hangsúlyozza a közbeszerzési eljárásokban a túlárazott ajánlatok ellenőrzésének hiányosságait, mivel míg az alacsony árra benyújtott ajánlatokat részletesen ellenőrzik, a magasabb árakat általában nem vizsgálják meg tüzetesen.
A közbeszerzési törvény nem tartalmaz pontos definíciót arra vonatkozóan, hogy mit minősít „aránytalanul magas árnak”, így a szabályozás alá van vetve, hogy mi és hogyan kerül meghatározásra a piaci árajánlatok összehasonlításakor.
A nyomozás kimenetele és az esetlemzések nyilvánvalóan megkérdőjelezik a közbeszerzési eljárások átláthatóságát, és felvetik a jogalkalmazás következetlenségének problémáját.
