Az ukrajnai közvélemény figyelmét is felkeltette a magyarországi választási kampány, melynek során a Fidesz és Orbán Viktor Ukrajna- és ukránellenes retorikát alkalmaznak. A kárpátaljai magyarságot és az orosz disszidenseket kérdező interjúk révén kiderül, hogy a magyar politikai események nem csupán helyi hatásúak, hanem a szomszédos országokban is komoly reakciókat váltanak ki. Egy februári felmérés során a megkérdezettek 50%-a Magyarországot ellenséges országnak tekinti, ami jól mutatja a magyar politika nem kívánt vetületeit.
Az ukrán közvélemény Magyarország megítélését Irán, Észak-Korea és Belarusz szintjére süllyesztette, mivel az ottani média folyamatosan igyekszik követni a politikai eseményeket. Az ukrán sajtóban megjelentek olyan megszólalások, amelyek a magyar politikai helyzetet a demokrácia zsákutcájának fényezésével állítják párhuzamba, kérdéseket felvetve a magyar kormány jövőjéről is, és arról, hogy elkerülheti-e Belarusz sorsát.
A két ország közötti feszültség eszkalációján alapvetően több tényező játszik szerepet. A Barátság kőolajvezeték leállítása, az EU-s döntések megakadályozása és a pénz- és aranyszállítmányokkal kapcsolatos anomáliák mind hozzájárulnak a jelenséghez. A kijivi közbeszédben a magyar események és narratívák elemzése során figyelembe kell venni az ott élők reakcióit is, mint például Tompa Tibor véleményét, aki felhívta a figyelmet a feszültség csökkentésének lehetséges módozataira.
Tompa Tibornak az ukrán-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről formált véleménye mellett a háttérben dolgozó orosz disszidens, Rosztiszlav Murzagulov is osztotta gondolatait. Murzagulov, aki a Kreml egyik kritikus hangja volt, szintén szót emelt az orosz dezinformációs kampányokról, amelyekbe Magyarország belekerült. Állítása szerint a háttérben lévő érdekcsoportok célja a magyar politikai élet destabilizálása lehet.
A helyzet komplexitása a különböző nézőpontok tükröződéséből adódik, ahol a gazdasági, politikai és társadalmi tényezők interakcióját is figyelembe kell venni. Kijivben tehát nem csupán a politikai retorikát követik figyelemmel, hanem annak következményeit is, amelyek a régió politikai táját hivatottak alakítani. A jövő proaktív megoldásai érdekében a dialógus és a kölcsönös megértés irányába kell haladni, hogy a feszültségek csökkenjenek, és a két ország viszonya konstruktív mederbe terelődjön.
