Diplomata-útlevél és az átláthatóság hiánya a Habsburg Ottó Alapítvány körül
A közelmúltban napvilágot látott információk szerint Chaillet/Mizerák Zsuzsanna, aki korábban a volt svájci nagykövet, Nagy István élettársa volt, diplomata-útlevéllel utazott egészen 2026 júniusáig, annak ellenére, hogy párjának nagyköveti megbízatása 2020-ban lejárt. A Magyarország berni nagyköveteként tevékenykedő Nagy István és Chaillet/Mizerák Zsuzsanna kapcsolata, valamint az alapítványokkal kapcsolatos pénzügyi támogatások mögötti összefonódások komoly aggályokat vetnek fel az átláthatóság terén.
A nő a Habsburg Ottó Alapítvány kuratóriumának tagjaként is tevékenykedett, és e tevékenysége alatt 3,4 millió forint költségtérítést számolt el. Az alapítvány elnökeként Nagy István, a nő élettársa volt felelős az összes költség ellenőrzéséért és jóváhagyásáért. A helyzet különösen problematikus, mivel a Külügyminisztérium Szijjártó Péter engedélyével adta ki a diplomata-útlevelet, amelynek célját soha nem tisztázták.
A Habsburg Ottó Alapítvány pénzügyi tranzakciói
Az alapítvány működése is különös figyelmet kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított vizsgálat révén, mivel több közérdekű bejelentés érkezett az alapítvány kifizetéseivel kapcsolatban. Az alapítvány az elmúlt években évi legalább 300 millió forint állami támogatást kapott, amely 2019 és 2026 között összesen 3,6 milliárd forintra rúgott.
A költségtérítések jelentős része Nagy István és Zsuzsanna között lett elosztva, akik Genfből utaztak a budapesti alapítványi ülésekre, ezzel is kérdéseket felvetve a pénzügyi transzparenciával kapcsolatban. A kérdést súlyosbítja, hogy a költségtérítések jóváhagyásában Nagy István akaratának érvényesítésével sok szempontból érdekeltté vált.
Az állami források és a magánérdekek keveredése
Nagy István élettársa korábban szervezett kiállításokat a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol az állam támogatta a költségeket, mindeközben pedig létrehozta a Mizerák István Alapítványt, amely az édesapja fotó-hagyatékát kezeli. Az alapítvány keretein belül pedig a közérdekű adatigénylések révén fennáll a lehetősége a további visszaéléseknek.
A költségtérítések és a diplomata-útlevél kiadásának körüli kérdések rávilágítanak arra, hogy a kormányzati pozíciók között mennyire átjárható a határ a közszolgálat és a magánérdekek között. A vizsgálatok folytatódnak, és a Habsburg Ottó Alapítvány ügye még a közéleti diskurzus középpontjába kerülhet.
