Cikkünk nyomán leváltották Orbánék milliárdos jeruzsálemi projektjének vezetőjét
Alig fél évvel a Jeruzsálemi Magyar Akadémia megnyitása után újabb drámai fordulat történt: az Átlátszó által szerzett információk szerint július végén Vörös Győzőt, az intézmény igazgatóját felmentették posztjáról. Az ügy hátterében több mint egymilliárd forint közpénz áll, amelyet a választások előtt különítettek el az intézmény támogatására.
Vörös leváltását különösen figyelemre méltóvá teszi, hogy a fáraósír-ügy után ő maga többször is kifejtette, hogy vezetői pozícióját 2030-ig biztosnak érzi. Június végén derült fény a Jeruzsálemi Magyar Akadémia szinte titkos létrehozására, amikor az Orbán-kormány fél évvel az országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy több mint félmilliárd forint közpénzt szán az intézmény létrehozására, amelynek működése évente további közel kétszázmillió forintba kerülne.
A kormányhatározatok és adatigénylések révén kiderült, hogy az Akadémia a tel-avivi magyar nagykövetség felügyelete alatt működik. A kialakítással kapcsolatos diplomáciai, építési és biztonsági feladatokat Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter és Hankó Balázs egykori kulturális miniszter irányították. A külügyi tárca felelt a diplomáciai engedélyekért és építkezésekért, míg a kulturális minisztérium a tudományos programokért és események szervezéséért volt felelős.
Az új dokumentumok alapján a kormány az első két év működésére összesen több mint egymilliárd forintot tervezett be, ami jócskán meghaladja a közepes külképviseletek költségvetését. Annak ellenére, hogy a terveket ambiciózusnak szánták, az Akadémia hivatalos programnaptára alapján megnyitása óta nem rendeztek egyetlen eseményt sem.
Július végén érkezett a hír a leváltásról, amelyet a Külügyminisztérium megerősített, de a döntés részleteiről nem nyilatkoztak. A Jeruzsálemi Magyar Akadémia honlapja az értesülések szerint Vörös Győző nevét még azóta is vezetőként tüntette fel, ami további kérdéseket vetett fel az intézmény működésével és pénzelésével kapcsolatban.
A kérdőjelek között szerepel, hogy hány alkalmazott dolgozik az Akadémián, és hogy milyen konstrukcióban használják az értékes jeruzsálemi ingatlant. Továbbá, a közpénzből származó forrást, amelyet a működés kiépítésére fordítottak, pontosan mire használták fel.
Az Akadémia berendezésének költségei, beleértve a bútorokat és műszaki berendezéseket, mintegy ötvenezer izraeli sékelbe (körülbelül ötmillió forintba) kerültek. A kormány tervei közt szerepelt zenei estek és filmvetítések szervezése is, de a tényleges megvalósítás mellett a tájékoztatás hiánya továbbra is nyitva hagyja a projekt körüli fontos kérdéseket.
Vörös Győző kijelentései, amelyek a magyar jelenlét történeti vonatkozásait fektették le, most újraértelmezik a Jeruzsálemi Magyar Akadémia szerepét és jövőjét. A nyilvánosság számára eddig elérhetetlen kormányhatározatok révén a Transparency Magyarország esetei tükrözik a titkos kormányzati döntéshozatal mélységeit, amellyel összefüggésben 2021 és 2023 között legalább 160 milliárd forint került a kormányközeli alapítványok és szervezetek támogatására.
